Truman Capote (1924-1984) kisregénye
Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany’s = Reggeli Tiffanynál) Megjelenés: 1958
Filmváltozat: 1961 Inspiráció, témaválasztás:
1) Olyan nők, akik a nagyvárosba- jelen esetben New York-ba mentek-, hogy álmaikat valóra váltsák. Ez akkoriban gyakori, ikonikus téma Amerikában.
2) Otthon, illetve annak a keresése.

Beszélő nevek:
Főszereplő: Holy Golightly (angolul) „she makes a holiday of life, but trends through it lightly”
Capote először Connie Gustafson-nak akarta nevezni, de a Golightly beszédesebb volt. Cily Hebrench (magyarul) hebrencs = meggondolatlan, szeleburdi, hebehurgya Expozíció:
A narrátor E/1. személyben beszél.
Nem tudjuk meg a nevét.
Cily Fred-nek szólítja, egyetlen bátyja után, akit igazából már 15 éve nem látott. Miután a bátyja meghal, többé ő sem szólítja így.
Az elbeszélő maga is egy író. Elmondható, hogy Capote saját magát formázta meg a szereplőben. Ő is homoszexuális, akárcsak Capote.
A filmes adaptációban nagy változtatás, hogy a 2 szereplő egymásra talál, míg az eredeti műnek pont ez a lényege: Cily az író nélkül is megtalálja az otthont. Soha nem jönnek össze.

A történet kezdete valójában akár a vége is lehetne. Hirtelen visszaugrunk az író emlékeibe.
1. emlékkép: „Cily Hebrench-utazó” feliratú névtábla a bérházban. à Ez is azt jelképezi, hogy Cily folyamatosan helyet keres a világban, ahol letelepedhet.
„Otthon ott van, ahol otthon érzed magad. Egyelőre én még helyezkedek.”- mondja egyszer az írónak. à Ez tükrözi az egész életszemléletét. A letelepedésre való képtelenségének problematikáját mutatja meg. „ Ha valamit megbír szokni az ember, akár meg is halhat.” à Ugyanilyen jelkép a macska, amit Cily tart. Csak Cicának hívja, mivel úgy véli nem ad neki nevet, amíg otthonra nem találnakà mindketten ugyanolyan függetlenek. Cily háttértörténete: • Szülei korán meghaltak • Bátyja, Fred szintén meghal. A mű cselekményének egyik fő pontja, amikor Cily táviratban értesül haláláról. Egyébként személyesen őt sosem látjuk. Annyit tudunk róla, hogy butácska volt, mindennél jobban szerette a mogyoróvajat, és katonának állt. Valamint Cily ugyanolyan biztonságot érzett az író mellett, amikor hozzábújt, mint gyerekkorában a bátyja mellett. Ezért hívja Fred-nek az írót is. • 14 évesen Cily és Fred Goldmann doktorhoz kerülnek vidékre. Ételt próbálnak lopni. A doktor rajtakapja őket, és megtetszik neki a lány, ezért befogadja. Goldmann állatorvos volt, és a tipikus falusi ember ikonja. • Ekkor még Cily-nek más neve volt, „igazi vidéki Strapa Maris”. • Goldmann megkérte a kezét. Erre ő így válaszolt: „Persze, hogy hozzád megyek, hisz’ soha nem voltam még férjnél.” à ez is mutatja a kalandor természetét, azt, hogy mindent meg akar ismerni, ki akar próbálni. • Amikor évekkel később Goldmann visszatér hozzá így fogalmaz „never loved a wild”,vagyis soha ne szeress egy vadat. • New York-ban Cily minden csütörtökön Paradicsom Sally-hez jár a börtönbe látogatóba, és ezért jól megfizeti. Ő úgy tudja időjárásjeentéseket hoz és visz a börtönbe, eközben pedig ezek titkos kódok. Hiszen Sally-nek súlyos ügyei voltak, sikkasztott. à Ez ismételten a naivitását példázza Cily-nek. • Rengeteg szeretőt tart. Igazából, kimondatlanul, de luxusprostituáltnak tekinthető, ebből élt. • Szeretői közzé tartozott Rozsdás Trawel. Egy nagyon vagyonos ember, a környék leggazdagabbja. Aki korán elvesztette szüleit, és ezért tulajdonképpen örökké úgy viselkedett, mint egy kisfiú. Rettenetesen kövér, és buta ember volt. Később Trawel elveszi feleségül Mag Wildwood-ot, Cily barátnőjét. • Mag beszédhibás volt, de még ebből is előnyt kovácsolt. hasonló utazó természetű volt, akárcsak Cily. Folyton férfiakkal vette magát körül, és a gazdagokra pályázott. ő maga eléggé ronda volt, a könyv szerint. Cily-vel nagyon jó baráságban voltak, Floridába is együtt utaztak egyszer. Beszélgetéseik a férfiakról pedig jelentősek a műben. • A másik jelentős férfialak a műben: Jose, a portugál politikus. Cily reménytelenül szerelmes belé. Együtt képzeli el a jövőjüket. Portugálul tanul, valamint főzni, csak azért, hogy a kedvében járjon. Viszont amikor kirobban a Paradicsom Sally botrány, José azonnal lelép, hiszen nem vethet rossz fényt egy ilyen dolog a politikai karrierjére.

A Tiffany and Co. jelentősége - Beszélő cím: • Cily sokszor érez „Angst”-ot (németül dühöt jelent) • Sok mindent kipróbált már rá: ivás, aszpirin, marihuána. • Csak egy valami segít neki a megnyugvásban: A Tiffany üzletek előkelő csöndje és eleganciája, ami megnyugtató és biztonságos számára. • Magyarul: Álom luxuskivitelben à „Önmagam akarok lenni, amikor arra ébredek, hogy az álmaimat luxuskivitelben házhoz szállították.” • Angolul: „I want to still be me, when I woke up one fine morning and have breakfast at Tiffany’s” • Ez a momentum is reflektál a helykeresés problémájára. • Illetve jól példázza Cily személyiségét: az ártatlanságot, bájt, és naivitást. Benne egy nő és egy gyermek lelke keveredik egyszerre. • A könyv úgy fogalmaz róla: „A gyermekkoron már túl van, az asszonykoron innen.” à19 éves volt, amikor a bérkaszárnyában lakott.

Cily külseje és személyisége, szokásai: • Fiúsan nyírt, zebracsíkos, homokszín haj, hirtelenszőke, sárga tincsekkel tarkítva. • Karcsú alak. • Sugárzott róla a „tejbepapis” egészség. • Mandulaszappan, tisztaságillata volt. • Arca mélyrózsaszín, nagy szájjal, pisze orral. • Mindig sötét napszemüveget hordott. à Elrejtette önmagát. Erre több utalás is van ezen kívül a műben. • Szeme kék is volt, zöld is volt. • Jól ápolt volt. Egyszerűen, de következetesen, jó ízléssel öltözött. • Utazási tájékoztatókat és horoszkópokat olvas. • Picayune cigarettát szív, ami igencsak drága. • Tehéntúrón és sós kekszen él. • Tábori leveleket kap, amiket következetesen egyforma csíkokra tép. • Amíg a haja száradt, az erkélyen gitározott. • „Nincsen álmom, nincs halálom. Az égkék útjait járom.”-énekelte. • Franciául tanították. „Amint elpötyögött franciául, megtanítottuk angolul is”. Ezért jó néhányszor használ a műben francia kifejezéseket, például levelei végén. Amikor New York-ba érkezett egy teljesen műveletlen, önmagát kereső lányka volt. • Lakásában mindig rendetlenség uralkodott. Az író is csodálkozott, hogy tud ilyen elegánsan kilépni Cily abból a káoszból, ami ott uralkodik nála. à Mindezek jól példázzák az összetett, szeleburdi, otthonkereső lány személyiségét. A könyvet olvashatjuk felszínesen is, így is hatalmas társadalomkritika a kor Amerikájára, és a felsőbb társadalmi rétegeket tekintve. De mindezek mellett egy másik lehetőséget is rejt magában az olvasat. A mű mindvégig tele van szimbólumokkal: • A történet kezdetén az író Bell kávézójában van, vele társalog egy újságcikkről, amiben, egy bennszülött kezében egy Cily-t formázó fafaragványt vélnek felfedezni. • Cily egy afrikai kunyhóban találja meg önmagát, és az életét. Vagyis feladja a gazdagságot. A történet végén egy levél is érkezik tőle, amelyben leírja, mennyire jól van, és otthonra talált, viszont nincs rajta cím, nem lehet felkeresni. • • Bell, a telefon feltalálója volt. A műben pedig mindig innen telefonálnak, ha szükséges. Ezen kívül Bell végig szerelmes volt Cily-be. Végül ő segít neki megszökni, amikor kitör a botrány. Tehát a Bell név is egyfajta szimbólum. A telefon, a haladás, Amerika ipari fejlődésének jelképe lehet. • A másik momentum, amikor Cily és Fred megajándékozzák egymást karácsony alkalmából. • A karácsonyfát léggömbökkel díszíti: „Leeresztettem, mint egy léggömb.”- Cily belső érzéseinek szempontját tükrözi. • Cily egy Szent Kristóf érmet kap, ami egyrészt Tiffany-tól származik, másrészt ő az utazók védőszentje. • Cily pedig egy antik madárkalitkát ajándékoz Frednek. Ez a kalitka jelképezi mindazt, ami ellen Cily világéletében küzdött: a bezártságot, kötöttségeket. • Ezt a kalitkát is akkor fedezik fel, amikor közösen töltenek el egy napot a városban. Ezen a napon maszkot is lopnak egy boltból. Cily régen lopott a megélhetésért, viszont most úgy fogalmaz, azért csinálja, hogy „ki ne jöjjön a gyakorlatból”. Ez a halloween-i maszk is azt szimbolizálja, hogy Cily mennyire elrejti önmagát. Legtöbbször nem is beszél magáról, vagy csak kitalál történeteket. Nagyon rossz gyerekkora volt, de nincs szíve túltenni az író fájdalmain, és megpróbáltatásain, ezért inkább szép történeteket mesél neki. • A sötét napszemüveg, mint már említettem szintén ennek a rejtegetésnek a szimbóluma. Nem adják ki egymásnak a másikat. A sérelmek, fájdalmaknak eltitkolásának jelképe ez. • A Cica története: Amikor a reptérre tart, hogy elmeneküljön, szabadjára engedi a macskát, hiszen ugyanolyan független, mint ő. Viszont rögtön utána ráébred, hogy ő maga mennyire fél a letelepedéstől és a maradástól, ezért inkább mégis megkeresi, hogy együtt tartozzanak valahová. Az összes félelme a cicában van leképezve.

Végül pedig az íróról: (ha valakinek szükséges a feldolgozáshoz) •
Truman Capote (1924 – 1984) amerikai író, forgatókönyvíró. Legismertebb művei az Álom luxuskivitelben és a Hidegvérrel. Műveiből több mint 20 film készült.
Capote Truman Streckfus Persons néven született New Orleans-ban, 1924. szeptember 30-án. Szülei négy éves korában elváltak, ezután anyja rokonaihoz került. Magányos gyermekként már az iskola megkezdése előtt meg tanult írni, olvasni. Ezen gyerekkori évek alatt ismerkedett meg szomszédjával, Harper Lee-vel, akivel életre szóló barátságot kötöttek. 1933-ban anyjához költözött New Yorkba. Anyja ekkor már második férjével, Joseph Capote kubai származású textilkereskedővel élt, ekkor vette fel a Truman García Capote nevet. 11 éves korában kezdett komolyan foglalkozni az írással, kezdetben a Trinity School, majd a St. Joseph katonai iskola diákja. 1939-ben a Connecticut állambeli Greenwich, Connecticut költöztek, itt Capote a helyi gimnáziumban folytatta tanulmányait; több írása jelent meg az iskolai újságban. 1942-ben visszaköltöztek New Yorkba, Capote középiskolai tanulmányait a Dwight Schoolban fejezte be.
17 évesen otthagyta az iskolapadot, és a New Yorker magazin újságírója lett. 1943-tól rendszeresen jelentek meg írásai olyan jelentős amerikai folyóiratokban, mint például a The Atlantic Monthly, a Harper's Bazaar, a Harper's Magazine, vagy a The New Yorker. 1943-ban kezdte meg első regényét, a Nyári átkelés-t. A regényt sokáig elveszettnek hitték, ám 2004-ben előkerült az író hagyatékából, és 2005-ben jelent meg először a Random House gondozásában.
Önéletrajzi ihletettségű regénye, a Más hangok, más szobák öt évvel később, 1948-ban jelent meg, és kilenc hétig vezette a bestseller listákat. A siker nem kis részben a könyv borítóján található fénykép körüli botránynak volt köszönhető: a Harold Halma fényképe háton fekve, félreérthető mozdulatot téve ábrázolta Capote-t. Többen a jó ízlés elleni nyílt támadásként értékelték a fényképet. A fotó rendkívüli hatást gyakorolt a fiatal Andy Warholra is, aki rajongói levelekkel bombázta Capote-t, és New Yorkba érkezve azonnal meg akart vele ismerkedni.
Karrierjének következő állomását az Álom luxuskivitelben c. kötetének megjelenése jelentette, amelyből film is készült Audrey Hepburn és George Peppard főszereplésével. Hidegvérrel című valós történetet feldolgozó regényét egy 1959-ben olvasott újsághír ihlette. (Ezt a művét 1967-ben filmesítette meg Richard Brooks.) Capote gyerekkori barátjával, Harper Lee-vel elutazott a hírben szereplő gyilkosság helyszínére, és évekig tanulmányozta a történet szereplőit. A 1966-ban megjelent regény óriási sikert aratott mind a közönség, mind a kritikusok körében.
A Hidegvérrel sikere után Capote Palm Springsbe költözött, ahol egyre mélyebbre süllyedt az alkoholizmusba. Megromlott viszonya élettársával, Jack Dunphyval is, akivel az 1950-es évek óta élt élettársi kapcsolatban. Ezt követően Capote gyakran fordult meg New York-i szaunákban, ahol többnyire nálánal jóval fiatalabb munkásfiúkkal bonyolódott alkalmi kapcsolatokba. 1973-ban egy szaunában ismerkedett meg a családos John O'Shea-val, aki hivatalosan a menedzsere lett. A régi barátok és ismerősök megrökönyödéssel tapasztalták, hogyan probálta John O'Shea kisajátítani Capote irodalmi és üzleti ügyeit. Kettőjük féltékenységgel és gyakori veszekedésekkel tarkított viszonya egészen a hetvenes évek végéig tartott. Az évtized második felének jelentős részét Capote különböző rehabilitációs intézményekben töltötte. 1980-ban állapota olyan rosszra fordult, hogy hallucinációi miatt kórházi ellátásra szorult. Józan pillanataiban folytatta az írást, elsősorban a csak halála után megjelent Answered Prayers: The Unfinished Novel c. regényén dolgozott.
59 évesen, 1984. augusztus 25-én halt meg Los Angelesben. A halottkém jelentése szerint halálát májbetegség, visszérgyulladás és részegség okozta. Hamvait a Westwood Village Memorial Park Cemetery-ben helyezték el. Jack Dunphy halálát követően 1994-ben hamvaikat egy tóba szórták, nem messze attól a helytől, ahol korábban mindketten éltek.
Magyarul megjelent művei: • 1980 – Mozart és a kaméleonok • 1966 – Hidegvérrel • 1958 – Álom luxuskivitelben • 1952 – A fűhárfa • 1948 – Más hangok, más szobák • 1943 – Nyári átkelés