Corvinus mérnök-közgazdász és BME műszaki informatikus házi feladatok összehasonlítása döntéselméleti szempontból

Hallgató: Ibrahim Gaunt
Dátum: 2012.06.01.

Tartalomjegyzék
1. Bevezető 3
2. A problémamegoldás 3
2.1 A problémamegoldás fogalma 3
2.2 Bartee rendszerszemléletű problématere 4
2.2 Nyílt és zárt problémák 5
3. A házi feladatok elemzése 6
3.1 Műszaki egyetem feladatai 6
3.1.1 Szabályozástechnika feladat 6
3.1.2 Deklaratív programozás feladat 7
3.2 Corvinus feladatok 8
3.2.1 Marketingkutatás feladat 8
3.2.2 Döntéselmélet feladat 9
4. Képzések összehasonlítása házi feladataik alapján 10
5. Összegzés 11
Irodalomjegyzék 12

Corvinus mérnök-közgazdász és BME műszaki informatikus házi feladatok összehasonlítása döntéselméleti szempontból

1. Bevezető

A dolgozat célja a két képzés 2-2 reprezentatívnak tekinthető házi feladatának döntéselméleti problémakénti összehasonlítása. Ennek első lépéseként definiáljuk a problémamegoldás folyamatát, és megmutatjuk, hogy a házi feladat miért tekinthető problémának. Bemutatjuk a problémák Bartee szerinti osztályozását, és Herbert Simon felosztását két típusra: nyílt és zárt problémára. Ezt követi a kiválasztott négy házi feladat ismertetése, és elemzése a tantárgy célkitűzése, és a megadott jellemzők alapján. Végül az elemzések segítségével a két kar jellegzetességeinek kiemelése, és rövid összehasonlítása.

2. A problémamegoldás

2.1 A problémamegoldás fogalma

A probléma megoldásának fogalmára több definíciót is adtunk:
1. A probléma egy észlelt jelen idejű állapot megváltoztatását vagy fenntartását célzó kielégíthetetlen szükséglet, igény, ami egy kívánatosnak minősített állapot elérésére (vagy fenntartására) irányul. A megváltoztatni (vagy fenntartani) kívánt állapotot problémaállapotnak, a kívánatosnak minősített állapotot megoldási állapotnak vagy célállapotnak nevezzük.
2. A probléma megoldása akkor következik be, ha az észlelt jelenlegi állapotot és a kívánatos állapotot a döntéshozó azonosnak észleli.
3. A problémamegoldás az a tevékenység, amely a problémaállapot megoldási állapottá (célállapottá) való alakításával kapcsolatos.

Ezen definíciók alapján látható, hogy a házi feladatok is megoldásra váró problémák, hiszen a diák számára a kiinduló állapot az, hogy el kell készítenie a beadandó feladatot, amely teljesíti a kiírás feltételeit. A célállapot a dolgozat elkészülte, amely akkor következik be, ha sikeresen beadta, és megkapta érte az általa elvárt értékelést.

2.2 Bartee rendszerszemléletű problématere
Bartee problématere három vektorra oszlik: a probléma típusa, a megoldás folyamata, a megoldás módja. [EBHV]

Probléma típus szerint: konceptuális probléma: elméletek és fogalmak dominálnak, klasszikus példa a matematikai és fizikai feladatok köre. A probléma kiírója ismeri a megoldást, és a megtalálásához szükséges utat, utakat. empirikus problémák: a megoldásához az elméleten és fogalmakon kívül szükség van tapasztalatokra, empirikus adatokra is. A probléma nincs egzakt módon megfogalmazva, némi bizonytalanság rejtőzik benne, ezt a bizonytalanságot hivatott kiküszöbölni a tapasztalat. viselkedési probléma: egy személy vagy egy csoport tevékenységei alkotják, melyben fontos szerepet játszanak az észlelési hibák, amelyek együtt nőnek a személyek számával. Mivel többen is részt vesznek a megoldásban, felvetődik a kinek az észlelése helyes kérdés. társadalmi problémák: az empirikus és viselkedési problémákon kívül társadalmi normák, szokások, és kulturális tényezők is szerephez jutnak

Problémamegoldás folyamata: felismerés: a nem kívánt helyzet észlelése, a probléma kezdeti tudatosítása meghatározás: a probléma pontos leírása. A fő összetevők, és korlátozó feltételek meghatározása. analízis: a probléma dekompozíciója, részproblémákra bontása szintézis: az analizált információk és összetevők megoldássá integrálása, melynek célja a nemkívánatos és a kívánatos állapot egybeesésének elérése

Problémamegoldás módja: egyéni problémamegoldás: egyetlen személy végzi csoportos: a csoport két vagy több személy, felső határt a szervezeti struktúra és szabályozás ad. Nevezhető informális szervezetnek is. A működés tartalmazhat egyéni megoldási folyamatokat is. szervezeti: a csoport egyértelmű formális struktúrával rendelkezik, vagyis meghatározott mind a szervezet, mind a szabályozás. Megjelenhetnek benne csoportos és egyéni megoldási módok is. társadalmi problémamegoldás: a szervezetek mellett kulturális vonatkozások is jellemzik, tartalmazhatja az eddig ismertetett összes megoldási módot.

A három szempontból előre láthatóan a folyamat közös lesz minden esetben, hiszen a felsorolt lépéseken minden sikeres házi feladat elkészítéséhez végig kell haladni. A megoldás módja is feltehetően azonos minden esetben, hiszen minden kiírás szerint elvárt az egyéni megoldás. Speciális esetekben elképzelhető a csoportos, vagy szélsőséges formában akár a szervezeti megoldás (ha egy vezető kiadja a csoportjának akár munkaidőben a beadandó feladatának elkészítését), de ezeket nem tekintjük általánosnak. Az elemzés ezért csak a probléma típusára kell kiterjedjen.

2.2 Nyílt és zárt problémák
A problémák típusainak meghatározásakor Herbert Simon alapvetően két csoportot különített el, a rosszul strukturált (ill structured) és a strukturált döntéseket (well structured). [HSAI]
A rosszul strukturál döntések (nyílt problémák) esetében a döntéshozónak probléma definiálása közben ítéleteket, értékelést, feltételezéseket kell alkalmaznia. Ezek a döntések általában nem rutin jellegűek. Nem egyértelmű, hogy mit akarunk elérni, és pontosan mihez is keressük a megoldást.
A strukturált döntési helyzetek ellenben ismétlődnek, rutin jellegűek. Rendelkezésre állnak jól ismert, kipróbált módszerek a megoldásukra. Zárt döntési helyzeteket tételeznek fel, ahol a jellemzően ismert, és egyértelmű a kívánt cél, és az ahhoz vezető út is.

Nyílt problémák jellemzői: a problémamegoldás alatt a peremfeltételek változhatnak gyakran új, váratlan megoldások születnek nem irányítható, kreatív gondolkodást igényel a megoldás logikai eszközökkel a megoldások nem bizonyíthatók, vagy cáfolhatók a problémamegoldási folyamat közvetlen támogatása nehéz

Zárt problémák jellemzői: a problémamegoldás alatt a peremfeltételek változatlanok a végső megoldás valószínűsíthető a megoldáskeresés során a megoldáskeresés általában tudatos, logikailag rekonstruálható, és irányítható logikailag helyesek, és igazolhatók a megoldások a problémamegoldási folyamat során ismert problémamegoldó eljárások alkalmazhatók

3. A házi feladatok elemzése
3.1 Műszaki egyetem feladatai
3.1.1 Szabályozástechnika feladat
A szabályozástechnika „az irányítástechnika alapjaival, szabályozási rendszerek működési elveivel, analízisével, szintézisével, valamint a számítógépes támogatás nyújtotta eszközök alkalmazástechnikájával ismerteti meg a hallgatókat, miközben alapvető mérnök informatikusi szemléletformáló szerepet tölt be. Felkészít az analóg és digitális szabályozási körök vizsgálatára, a különböző műszaki informatikai alkalmazásokban, valósidejű beágyazott rendszerekben megjelenő leggyakoribb szabályozási feladatok megértésére és megoldására, irányítástechnikai szoftver rendszerek, gyors prototípusok fejlesztésére, valamint a további speciálisabb ismeretbővítésre a szakirányú képzések keretében”. [SZTTI] A tárgy célkitűzése tehát az, hogy formális módszereket oktasson, és standard eszközöket ismertessen meg a tanulókkal.
A házi feladat[SZTHF] is a tárgy céljának megfelelően olyan problémákat tartalmaz, melyek megoldása az előadásokon tanult módszerekkel történik, azokat szinte receptként használva teljesíthető a követelmény. A probléma ezek alapján a konceptuális problémák közé tartozik, hiszen a tanult elméletek alapján megoldható, nincs szükség egyéb tapasztalatokra.
A problémamegoldás alatti peremfeltételek változatlanok, hiszen a kiírás nem változik, a használandó eszközök pedig már jó előre adottak. Különleges körülmények persze leképzelhetők, például nyomdahiba, de ez mégsem mondható jellemzőnek. A végső megoldás azok számára, akik gyakorlottak a feladatok megoldásában előre valószínűsíthető. A diákok számára ez nem feltétlenül igaz minden esetben, de azért komoly meglepetésre ők sem számíthatnak. A megoldáskeresés teljes mértékben tudatos, logikailag rekonstruálható, és irányítható. Szabályozástechnikai feladatok megoldása során ugyan néha szükség van találgatásra, de egyrészt itt is nagyjából adott a célszerűen választandó kezdeti érték, másrészt kapott eredmények segítenek a következő kipróbálandó érték kiválasztásában, ezáltal nem is múlik ezen a megoldás megtalálásának ténye, csak a sebessége. A megoldások logikailag helyesek, és igazolhatók. Általában számos módszer létezik az ellenőrzésre, így aki veszi a fáradtságot, az biztos lehet benne, hogy jól oldotta meg a feladatot. A problémamegoldás folyamán során az alkalmazott eljárások ismertek, számos könyvben, legfőképpen a jegyzetben is szerepelnek.
A fentiek alapján egyértelműen látszik, hogy a feladat zárt problémát alkot, hiszen annak minden jellemzőjét maradéktalanul teljesíti.

3.1.2 Deklaratív programozás feladat

A tárgy célja a „deklaratív - más néven non imperatív - programozási paradigma megismertetése, többek között a párhuzamos és elosztott programozás (pl. a többmagos processzorok programozása), a korlátalapú programozás, a mesterségesintelligencia-módszerek, az ontológiakezelés és a szemantikusweb-kezelés korszerű megalapozására.”[DPTI] A tananyag itt is olyan módszerek megismerését tartalmazza, melyeket jól meghatározható szituációkban kell alkalmazni. A fenti leírásból is kiderül, hogy nem a helyzet felismerése, hanem a megoldás az átadandó tudás tárgya. Ebből kifolyólag a feladat [DPHF] is egy jól meghatározott probléma, ahol megoldáshoz használandó eszköz is meghatározott.
Probléma típus szerint itt is egyértelműen konceptuális problémáról van szó, hiszen itt is teljesen elméleti dolgokról van szó. Habár a megoldandó feladat egy olyan játék megvalósítása, amivel a diák találkozhatott is életében, az ilyesféle elő tapasztalat nem jelent semmiféle előnyt, mert a megoldandó feladat olyan szinten specifikálva van (problématér, szabályok, ki-, és bemeneti adatok, stb.), hogy igazából a játék ismeretére nincs is szükség, és igazából csak olvasmányosabbá teszi a kiírást.
A problémamegoldás alatt ebben az esetben is változatlanok a peremfeltételek, hiszen a feladatkiírás nem változik, a feltételek és szabályok állandók. A végső megoldás valószínűsíthetősége is fennáll, hiszen a probléma megfogalmazása alapján a tanult módszerek közül a megfelelőnek a kiválasztása szinte csak a feladat. Kicsit talán több intuícióra lehet szükség, mint a szabályozástechnika esetében, de a feladat kreativitás nélkül is megoldható, viszont azáltal lehetséges kiemelkedő eredmény elérése. A megoldáskeresés teljes mértékben tudatos, logikailag rekonstruálható, és irányítható. A megoldások logikai helyessége igazolható, mégpedig annyira, hogy a feladat beadó felülete is képes jelezni, hogy a megfelelő-e a megoldás. A megoldás folyamata során alkalmazhatók ismert eljárások, hiszen pont ezek megismertetése a tárgy a célja.
Ennek a feladatnak az esetében is az látható, hogy a zárt problémák minden tulajdonságával rendelkezik. A feladatnak van ugyan egy olyan része, amely némileg túlmutat ezen, hiszen az optimális megoldáshoz szükséges lehet bizonyos mértékű kreativitás, de egyrészt itt is inkább csak a rendelkezésre álló eszközök közül a megfelelő kiválasztása a feladat, nem feltétlenül valami teljesen új megoldás felfedezése.

3.2 Corvinus feladatok

3.2.1 Marketingkutatás feladat

A tárgy oktatásának célja, „hogy - a Marketing tárgy keretében elsajátított marketing ismeretekre építve - a hallgatók megismerkedjenek a marketingkutatás vezetői döntéshozatalban betöltött szerepével, átlássák a kutatási folyamat fontosabb lépéseit, és megtanulják az egyes kutatási módszerek alkalmazásának feltételeit és lehetőségeit.” [MKTL] A tematika tartalma szerint nem a módszerek elsajátítása a cél, hanem az alkalmazásukat megkövetelő helyzetek felismerése, és a használatuk eredményeként várható haszon. Talán ezt némileg kiegészítendő a házi feladat pont egy módszer megtervezését tűzi ki célul.
Ez a feladat (lásd függelék) már nem tekinthető konceptuálisnak, hiszen egyrészt a megoldás részét képezi például kérdőív kitöltetése, és az általa nyert adatok, tapasztalatok befolyásolják a megoldást (módját, menetét). Másrészt mag a kérdőív véglegesítése lépés azért szükséges, mert mások nem azt értik az adott kérdésen, amit a készítő gondolt, vagyis az észlelési hibafaktor által így még az empirikus kategórián is túllépve viselkedési problémává válik.
A problémamegoldás alatt ugyan a feladatkiírás nem változik, de mivel a kiírás nincs olyan mértékig definiálva, mint az eddigi esetekben, ezért újabb információk árnyalhatják azt. A végső megoldás ugyan valószínűsíthető a megoldás során, de a feladat viselkedési probléma volta miatt nem egyértelmű. A megoldáskeresés tudatos, és logikailag rekonstruálható, hiszen ennek a folyamatnak a megismertetése a tárgy célja. A feladat során nyert megoldás nemfeltétlenül, de a megismeréshez szükséges folyamat, a marketingkutatás terv lépései logikailag igazolhatók. A probléma megoldás folyamata során általában alkalmazhatók ismert problémamegoldó eljárások, de kvalitatív kutatás esetén ezek nem feltétlenül reprodukálhatók.
Ez a feladat már átmenet a nyílt és zárt, valamint az empirikus és társadalmi problémák között, ami részben a feladat kiírásából, részben a tárgyából adódik. A szűken értelmezett feladatra, a marketingkutatási terv kidolgozására ugyan még vannak szabályok, de itt is jelentős az ökölszabályok mennyisége, és a heurisztikák megléte.

3.2.2 Döntéselmélet feladat
A tárgy célja, „ hogy a diákok megismerjék, és jártassági szinten elsajátítsák a döntéselmélet legfontosabb fejezeteit, a döntésmódszertan alapjait, a döntés-előkészítés és a döntéshozatal technikáit. A kurzus a menedzsment tárgyak módszertani kiegészítője. Ennél fogva – az általános elvi bevezetés után – különböző valós problémák elemzése kapcsán bepillantást enged a döntéselmélet főbb iskoláinak munkájába, illetve olyan módszertani eszközöket mutat be, melyeket ezek az irányzatok alkalmaznak”.[DETL] A tematika egyrészt az elméleti alapok, másrészt a módszertani eszközök megismertetését tartalmazza.
A házi feladat kiírását tekintve a legnagyvonalúbb az eddigiek közül, hiszen csak három megkötést tartalmaz (az első, hogy a döntéselmélettel kapcsolatos témáról szóljon, a második a leadási határidő, a harmadik, hogy nyomtatott formában kell beadni), valamint egy ajánlást a terjedelmet illetően (legyen kb. 15 oldal). A probléma típusa ezáltal nem meghatározható, hiszen a beadó témaválasztásán múlik.
A probléma megoldás alatt a peremfeltételek változatlanok, a kivétel a beadási határidő kitolása, valamint az az esetet, ha valaki olyan témát választott, ami a felsorolt „elrettentő” példák között került megemlítésre.
A végső megoldás nem igazán valószínűsíthető a megoldás során, hiszen a beadó számára a mozgástér szinte beláthatatlan, például bármikor meggondolhatja magát a választott témát illetően. A megoldáskeresés módját embere válogatja, mérnököknél ugyan jó esély van a tudatos témaválasztásra, de valószínűleg a lehetőségek száma miatt jelentős szerephez jut a kreativitás, és intuíció. A megoldás helyessége nem bizonyítható formális módszerekkel, valószínűleg kizárólag a bírálótól függ annak megítélése. A problémamegoldás során alkalmazhatók ismert problémamegoldási eljárások, de a helyzetre teljesen illeszkedő megoldással valószínűleg senki sem rendelkezik.
A feladat teljes mértékben nyílt probléma, és típusát tekintve akár társadalminak is tekinthető, hiszen mivel a beadónak igen jelentős a mozgástere, valószínűsíthető, hogy jelentős szerephez jutnak kulturális tényezők a témaválasztásában.

4. Képzések összehasonlítása házi feladataik alapján

A dolgozatban eddig bemutattuk a problémák csoportosítását Herbert Simon, és Bartee szerint, majd megvizsgáltuk a BME műszaki informatika szakának szabályozástechnika, és deklaratív programozás, valamint a Corvinus egyetem marketingkutatás, és döntéselmélet tárgyának egy-egy házi feladatát. A kapott eredmények között elég nagy a változatosság, ezért érdekes lehet az összehasonlításuk.
A két egyetem házi feladatainak összehasonlításakor szembeötlő a különbség, hogy a BMGE feladatai szinte teljes mértékben zárt, konceptuális problémák, a Corvinus esetében viszont már nagyobb a változatosság, és nyilvánvaló az eltolódás a nyílt problémák felé. A problémák Bartee szerinti típusait tekintve talán még nagyobb a változatosság, itt is az látható, hogy míg a műszaki egyetem szinte kizárólag konceptuális problémákkal szolgál, a BCE jelentősen húz a viselkedési, és társadalmi irányba.
Az eltérések okát több szinten érdemes keresni. Egyrészt jelentős különbség, hogy a műszaki egyetem tárgyai az alapképzéshez tartoznak (a szabályozástechnika valójában szakirányos tárgy, de ugyanakkor tematikája révén inkább tekinthető általános módszertani tudást hordoz), a Corvinusos képzés viszont posztgraduális mester képzés, melynek egyik célja pont a döntéshozó képesség fejlesztése, vagyis itt az alapvető módszertanon kívül elvárható a kevésbé szabványos úton megoldható problémák kezelése. Másrészt a két egyetemnek az alapvető célkitűzése is eltér, hiszen a műszaki tudományoknak elengedhetetlen feltétele a szabványos megoldások használata, a gyakorlati problémák dekompozíciója konceptuális példákra, melyek a bőségesen dokumentált, és elfogadott módszerekkel megoldhatók. A gazdaságtudomány ellenben nem rendelkezik olyan egységes, egyértelműen bizonyítható modellekkel, mint a matematika, vagy akár a fizika, mindig van helye az intuíciónak, és a kreativitásnak, sokszor a gyakorlati feladatokhoz nincs recept, legfeljebb ökölszabályok, és heurisztikák (korlátozott racionalitás, véges erőforrások, kielégítő döntéshozás létjogosultsága) azok minden kockázatával együtt.

5. Összegzés

A házi feladatok összehasonlításával megfigyelhető, hogy milyen jelentős eltérés van a műszaki, és a gazdasági képzés között. A különbségek okainak további elemzésével felismerhető, hogy miért szükséges másféle gondolkodás a két pálya esetében: eltérő törvényszerűségeken alapulnak, míg az egyikben a teljes problématér megismerhető, addig a másikban el kell fogadni a korlátozott racionalitás létezését, és olyan módszerek alkalmazását, amelyek ilyen környezetben is eredménnyel alkalmazhatók.

Irodalomjegyzék
EBHV: Edwin M. Bartee, A Holistic View of Problem Solving, 1973
HSAI: Herbert Simon, The Structure of Ill Structured Problems, 1973
SZTTI: BMGE AAIT tanszék, Szabályozástechnika tantárgy leírás, 2012, https://www.aut.bme.hu/Course/szabtech
SZTHF: BMGE AAIT tanszék, Szabályozástechniak házi feladat, 2012, https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/szabtech/publikus_anyagok/HaziFeladat_2012_tavasz_120228124208.pdf
DPTI: BMGE IIT Tanszék, Deklaratív programozás tantárgy ismertető, 2012, https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA402
DPHF: BMGE IIT Tanszék, Deklaratív programozás nagy házi feladat, 2012, http://dp.iit.bme.hu/dp10a/dp10a-nhf.html
MKTL: BCE MFM Tanszék, Marketingkutatás tantárgy ismertető, 2012, http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=22720&no_cache=1&tx_efcointranet_pi4[tantargykod]=PCMOLMAK03M&tx_efcointranet_pi4[l]=hu
DETL: BCE Vállalatgazdaság Intézet, Döntéselmélet tantárgy ismertető, 2012, www.uni-corvinus.hu/index.php?id=27308