A helyi önkormányzatok gazdálkodása Hollandiában

Tartalomjegyzék

I. Általános jellemzők Hollandiáról 3
II. A holland közigazgatás általános jellemzői3
III. A holland közigazgatás kormányzati szintje4
IV. A helyi igazgatás5
V. Az önkormányzatok finanszírozása7
VI. Az önkormányzatok költségvetése10
VII. Az önkormányzatok kiadásai10
VIII. Az önkormányzatokról szóló törvény11
IX. Források15

1. Általános jellemzők Hollandiáról
Hollandia (teljes nevén Holland Királyság: Koninkrijk der Nederlanden) államformája parlamentáris monarchia. Területe 41526 km2. Népessége meghaladja a 16 millió főt. Fővárosa Amszterdam, a kormány székhelye viszont Hágában található. Hivatalos nyelve a holland, valamint regionálisan még a fríz, papiamento és az angol. Az ország etnikai összetétele a sok bevándorló következtében mára meglehetősen vegyes. A népesség legnagyobb része természetesen holland, azonban nagy számban élnek törökök, marrokóiak, indonézek, németek. A lakosság nagy része - közel fele - nem vallásos. Viszonylag kis százalékát teszik ki a népességnek a római katolikusok, protestánsok, muszlimok.
Az államfő jelenleg Willem-Alexander király, aki 2013. április 30-a óta tölti be a tisztjét. Édesanyja, Beatrix királynő ezen a napon mondott le hivatalosan a trónról legidősebb fia javára. Az államforma értelmében a király a parlamentnek alárendelten működik, szerepe többnyire protokolláris.
2. A holland közigazgatás általános jellemzői
A holland közjog megkülönbözteti „Hollandiát” és a „Hollandiai Királyságot”. A Hollandiai Királyság területei: Hollandia, Aruba, Curaçao és Sint Maarten. Az utóbbi három Karib-szigeteki egység autonóm a belügyeiben, azonban a szövetséget érintő közös kérdésekben Hollandia intézkedik.
Hollandia 12 közigazgatási egységre, provinciára tagolódik: Zuid-Holland, Drenthe, Noord-Brabant, Noord-Holland, Flevoland, Friesland, Gelderland, Groningen, Limburg, Overijssel, Utrecht, Zeeland. A tartományokon belül községeket találunk (gemeente), ebből jelenleg 408 van.
A holland közigazgatás háromszintű: nemzeti szint, provinciák és a községek.
Az Alkotmány meghatározza az állam szervezetét és a jogalkotás legfőbb alapját képezi. A törvények megalkotására, elfogadására nemzeti szinten kerül sor. Az alacsonyabb szintű szerveket (pl.: önkormányzatok) az Alkotmány szabályozási hatáskörrel ruházza fel. A közigazgatás szervezetét, működését, személyzetét meghatározó szabályokat törvényben fektették le, vagyis a holland közigazgatás jogállami keretek között valósul meg.
3. A holland közigazgatás kormányzati szintje
A király
1848 óta Hollandia parlamentáris rendszerű alkotmányos monarchia. A király az államfő. Szerepe azonban meglehetősen korlátozott, legfőképp reprezentatív jellegű. Az 1848-as Alkotmány leszűkítette a király politikai befolyását. Minden év szeptemberének második keddje a Prinsjesdag, mikor a mindenkori király(nő) ünnepélyes keretek megnyitja a parlamenti ülésszakot és ismerteti a kormány programját a következő év költségvetésére vonatkozóan.
A kormány és a kormányfő
A Minisztertanács, vagyis a kormány képezi a végrehajtó hatalmat. A holland kabinet rendszerint 13-16 miniszterből és államtitkárokból épül fel. A Minisztertanács határozza meg az általános politikai irányvonalat. A kormány élén a holland miniszterelnök áll, aki primus inter pares, vagyis az első az egyenlők között. A jelenlegi miniszterelnök Mark Rutte. A hágai székhelyű parlament kétkamarás. A Második Kamara (Tweede Kamer) képviselőit a nép választja közvetlenül, az Első Kamara (Eerste Kamer) tagjai azonban a provinciák parlamentjeinek szavazata alapján töltik be tisztségüket.
A közigazgatás központi szervei
A központi közigazgatás legfőbb szervei a minisztériumok, melyek a parlamentnek is otthont adó Hága városában találhatók. Jelenleg a következő minisztériumok működnek: * Honvédelmi minisztérium * Népegészségügyi, népjóléti és sportminisztérium * Gazdasági minisztérium * Infrastrukturális és környezetvédelmi minisztérium * Oktatási, kultúra és tudományügyi minisztérium * Belügyminisztérium és az egykori karib kolóniák minisztériuma * Pénzügyminisztérium * Szociális és munkaügyi minisztérium * Miniszterelnöki Hivatal
4. A helyi igazgatás
A helyi igazgatás fő egységei a provinciák és a községek. Feladatuk eltérő. Míg a provinciák főként a regionális felügyeletért, koordinációért felelősek, a községek inkább a végrehajtás területén látnak el feladatokat.
A provinciák
Földrajzi szempontból Utrecht provincia a legkisebb (1,356 km2), azonban a legkisebb népességszámmal Flevoland bír (~ 395 ezer fő). A provinciákban a jogalkotó hatalmat a Provinciale Staten elnevezésű szerv képviseli, melynek tagjait közvetlenül a lakosság választja 4 éves időtartamra. A képviselők száma a provincia lakosságától függ. A provincia képviselő-testületei választják négyévente az Első Kamara tagjait. A testületekben egy-egy királyi biztos (Commissaris van de Koning) elnököl. Személyére a kormány tesz javaslatot, 6 éves időszakra szól a kinevezése. A képviselőtestületek elsődleges feladata a jogalkotás, a provinciára kiterjedő legfontosabb irányvonalak meghatározása. Mindemellett egy küldötti bizottság (Gedeptueerde Staten) is működik a provinciák végrehajtó szerveként. A küldötteket a provinciák képviselőtestületei nevezik ki, de a bizottság ülésén a királyi megbízott is részt vesz. Kollegiális szervként működik, döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. A küldöttek meghatározott szektorért felelősek. A provinciák többek között környezetvédelmi szabályok alkalmazásával, engedélyek, szubvenciók kiadásával foglalkoznak, de a vízgazdálkodás és útigazgatás területén is látnak el feladatokat. Mindemellett területrendezési terveket készítenek és a regionális gazdasági fejlődés érdekében is tevékenykednek. Az önkormányzatokkal ellentétben a provinciák kiadásai a GDP kis mértékét teszik csak ki – csupán 1,4%-át átlagosan.
A községek
A holland provinciák községekre oszlanak, melyek közül a legnagyobbak például Amszterdam, Rotterdam, Hága. A községek települési szintű közigazgatási egységek, némely azonban több települést is összefog. Egyéb országokkal való összehasonlításban a holland önkormányzatok mérete, hatásterülete kiemelkedő. Átlagban véve 40 000 fő tartozik ugyanazon helyi igazgatási szerv hatásköre alá. A község legmagasabb szintű szerve a helyi tanácstestület, melynek tagjait négy évre választják relatív választójog alapján. Helyi és országos pártok is részt vehetnek a választásokon. A tanács mindig egységében dönt. Létszáma rendszerint alacsony, mely a tanácstagok hatékonyabb befolyását teszi lehetővé. A helyi tanács ülésein a polgármester elnököl. A polgármestert - a világon egyedülálló módon – Hollandiában a kormány jelöli ki. Ez biztosítja, hogy a kinevezett személyek országos bizalommal bírnak. A polgármesternek függetlennek kell maradnia a helyi hatalmi viszonyoktól. Szerepe meghaladja a reprezentatív jelleget, a város mindennapjainak irányításért felelős. A polgármestert a nemzeti kormány választja 6 évre. A polgármester és az ún. városatyák alkotják a „Polgármester és városatyái kollégiumát” (College van Burgemeester and Wethouders), a magisztrátust. A városatyák kinevezése a tanácstestület feladatkörébe tartozik. A magisztrátus a község végrehajtó szerve, a tervek megvalósításért felelős. A végrehajtó bizottság ülései elé részletesen előkészített javaslatok kerülnek, melyeket a tanácstagokból alakított különböző bizottságok előzetesen megtárgyaltak. A bizottságok képviselik tehát a harmadik intézménytípust az önkormányzaton belül. Mindemellett is számtalan egyéb lehetőség van érdekképviseletek alakítására. Polgárokból álló bizottságok jöhetnek például létre. A városi tanács rájuk ruházhatja hatalma egy részét - akár anyagi kérdésekben is hozzájuk delegálhatja a döntést -, valódi jelentőségük azonban az, hogy teret adnak az állampolgári aktivitás kiteljesedésének, és sokoldalú vitáikkal kiválóan előkészíthetik a tanácsi döntéseket.
A vízügyi igazgatóságok
A helyi igazgatás szintjén nem szabad megfeledkeznünk a vízügyi igazgatóságokról, melyekből 2013-ban 25-öt tudunk megszámolni országosan. Ezen igazgatási szervek a 12. századból erednek. Legfőbb feladatuk, hogy az országot szárazon és biztonságban tartsák az áradásoktól, hiszen Hollandia jelentős része a tengerszint alatt fekszik.
A vízügyi igazgatóságok, önkormányzatok és a provinciák mind a kormány ellenőrzése alatt állnak.
5. Az önkormányzatok finanszírozása
A holland önkormányzatok rendelkezésére álló költségvetés napjainkban meghaladja az 50 ezermilliárd eurót. Ezen összegnek kell biztosítania az önkormányzat által ellátandó saját feladatokat, valamint a központi kormányzat döntése által átruházott feladatok végrehajtását is.
A központi politikai döntéshozatal által meghatározott feladatok végrehajtása során az önkormányzatok költségeinek legnagyobb részét bizonyos nemzeti támogatásokból kompenzálják. Ennek tekintetében kétféle támogatást kell megkülönböztetni: elkülönített alapok és az általános támogatás.
Az elkülönített alapok az önkormányzatok költségeit fedezik a szociális szolgáltatások, alapfokú oktatás és a város-rehabilitáció terén. Az elkülönített alapok általánosságban véve a központi kormányzat által kijelölt feladatok végrehajtását szolgálják. A helyi tanács nem csoportosíthatja át ezen pénzösszegeket, melyek az önkormányzat jövedelmének körülbelül 27%-át teszik ki. A pontos jövedelemhányad önkormányzatonként változik, hiszen a szociális szolgáltatások szükségessége eltérő lehet.
Az általános támogatás – akárcsak az elkülönített alapok – a központi kormányzat által odaítélt pénzösszeg. Általánosságban véve ez 33%-át képviseli az önkormányzati jövedelemnek. Azonban az általános támogatás tekintetében az önkormányzat szabadon rendelkezik annak pontos kiosztásáról. Az általános támogatások függetlenek az adott önkormányzat kiadásaitól, beszedett adóitól. Ezen alap célja, hogy minden önkormányzat számára létrehozza azon feltételeket, melyek a szolgáltatások azonos szintű megvalósításához szükségesek, azonos mértékű helyi adók és terhek mellett. Mindez egy súlyozott elosztási rendszer szerint működik, melynek alapjául az adott község lakóinak számát, a háztartások számát és az önkormányzat méretét is figyelembe veszik. Mindemellett egy részletesen kidolgozott elosztási kritériumrendszer is kidolgozásra került, mely az önkormányzat jellegével összhangban biztosítja, hogy az önkormányzatok ténylegesen a szükségleteiknek megfelelő támogatásban részesüljenek. Ebben a rendszerben legalább 60 kritérium szerepel, így a világon az egyik legbonyolultabb osztályozási formula. Ez is kifejezi Hollandia egyenlőségre való törekvését. Az általános támogatás tehát a helyi irányítás saját feladatainak ellátását finanszírozza.
Bizonyos esetekben azonban ez az egyetlen rendszer nem kellőképpen hatékony, ugyanis egy-egy önkormányzatnak sokszor plusz költségei keletkezhetnek befolyásán kívül is. Egy ilyen alacsonyan fekvő ország számára, mint Hollandia némely önkormányzatnak további pénzösszegeket kell befektetnie a gátak fenntartására, vízvédelemre. Ilyen esetekben az adott tanácstestület ideiglenes kérelmet nyújthat be további, kiegészítő pénzalapokra az általános támogatásból.
Fontos megjegyezni azt is, hogy az utóbbi években az általános és az elkülönített alapok közötti elkülönítés valamelyest halványodott. Az elkülönített alapokat illetően szélesebb körű felhasználás vált lehetővé, mely az önkormányzatok számára jelentősebb diszkréciót is eredményez kiadásai tekintetében. Mindemellett az általános támogatások leginkább speciális projektekhez, programokhoz kötődnek.
Az elkülönített pénzösszegek kapcsán lényeges csökkenés tapasztalható a 2000-es évek eleje óta. Ez annak a meglátásnak az erősítése is, mely szerint az önkormányzatoknak nem kellene nagymértékben az elkülönített alapokból származó jövedelemtől függniük.
A következő táblázat a különböző minisztériumok által a provinciáknak és az önkormányzatoknak odaítélt pénzalapokat mutatja be (2009-es adatok).

1. Táblázat: A holland minisztériumok önkormányzatoknak és provinciáknak juttatott támogatásai 2009-ben | ezermilliárd euró | a teljes összeg %-a | a GDP %-a | 1000 euró per lakos | Belügyek | 0,1 | 1 | 0,02 | 0,0 | Gazdasági ügyek | 0,1 | 1 | 0,02 | 0,0 | Fiatalok és Családügy | 1,3 | 9 | 0,23 | 0,1 | Mezőgazdaság | 0,5 | 3 | 0,09 | 0,0 | Oktatás és kultúra | 0,9 | 6 | 0,16 | 0,1 | Szociális- és Munkaügyek | 9,5 | 62 | 1,66 | 0,6 | Közlekedés és Vízgazdálkodás | 2,1 | 14 | 0,37 | 0,1 | Szociális lakások, Területrendezés és Környezet | 0,6 | 4 | 0,10 | 0,0 | Egészségügy | 0,1 | 1 | 0,02 | 0,0 | Összesen: | 15,3 | 100 | 2,67 | 0,9 | provinciáknak | 13,0 | 85 | 2,27 | 0,8 | önkormányzatoknak | 2,3 | 15 | 0,40 | 0,1 | Forrás: Frits Bos: Fiscal decentralisation in the Netherlands – History, current practice and economic theory, 2010
(Letöltés: http://www.cpb.nl/sites/default/files/publicaties/download/doc214.pdf )

A holland önkormányzatok tehát a nemzeti jövedelem jelentős részét használják fel,vagyis nagy az önkormányzati szerepvállalás. Ez a hányad nemzetközi összehasonlításban is magas mértékű. Hollandiában nagy hangsúlyt fektettek a decentralizációra, arra, hogy a társadalmi szervezetek a saját körükön belül próbálják meg elintézni teendőiket, amennyiben lehetőségeik engedik. Hollandiában az önkormányzatok a társadalom működésének bázisát jelentik. A központi és a helyi hatalom világosan elhatárolt egymástól, saját hatáskörén belül az önkormányzat teljesen autonóm.
A központi kormányzat által elkülönített pénzalapokon kívül, az önkormányzatok korlátozott számú saját bevételi forrásokkal is rendelkeznek. Ezek közé sorolhatjuk az ingatlanra, kutyatartásra, idegenforgalomra, földbirtokra kivetett adókat, valamint egyéb adminisztratív díjakat és költségeket. Ezek együttesen körülbelül 16%-át teszik ki egy önkormányzat jövedelmének. Az adók a tanácstestület által meghatározott bármely célra felhasználhatók, az adminisztratív díjak és költségek azonban kizárólag azon szolgáltatás költségeinek fedezésére, melyhez köthetők. Az önkormányzat ezen szolgáltatásokból nem tehet szert plusz haszonra.
Az önkormányzati jövedelem fennmaradó 25%-a különféle forrásokból származik, melyek közé sorolhatjuk például saját tulajdonait, valamint az Európai Unió által odaítélt támogatásokat.
6. Az önkormányzatok költségvetése
Az évi költségvetést érintő vita az év egyik legkiemelkedőbb eseménye a helyi tanács életében. Ennek alkalmával döntenek arról, hogy a költségvetés szabadon felhasználható része miképpen és milyen célból kerüljön felhasználásra. Ha a büdzsében hiány állna fenn, az önkormányzat feladata dönteni annak tárgyában, hogy mely kiadások tekintetében történjenek csökkentések. Többlet esetén pedig dönthet a pénzösszegek későbbi, befektetésekben való hasznosításáról, vagy egyéb célból is megtakarításként helyezheti el.
7. Az önkormányzatok kiadásai
A következő táblázat számadatai a holland önkormányzatok kiadásait mutatják a különböző feladatait illetően. A táblázatban 9 eltérő feladatkörre kerültek lebontásra a költségek. Teljes kiadásuk a GDP 10%-át is alighanem elérte, melynek harmadát szociális szolgáltatásokra fordították.
2.Táblázat: A holland önkormányzatok funkció szerinti kiadásai 2009-ben | ezermilliárd euró | a kiadások %-a | GDP %-a | 1000 euró per lakos | Szociális szolgáltatások | 19,2 | 34 | 3,4 | 1,2 | Területrendezés, szociális lakások | 9,5 | 17 | 1,7 | 0,6 | Egészségügy és környezet | 6,3 | 11 | 1,1 | 0,4 | Kultúra és rekreáció | 5,0 | 9 | 0,9 | 0,3 | (Tömeg)közlekedés, vízgazdálkodás | 5,6 | 10 | 1,0 | 0,3 | Oktatás | 3,6 | 6 | 0,6 | 0,2 | Közigazgatás | 4,1 | 7 | 0,7 | 0,2 | Biztonság | 2,2 | 4 | 0,4 | 0,1 | Gazdasági ügyek | 1,2 | 2 | 0,2 | 0,1 | Összesen: | 56,5 | 100 | 9,9 | 3,4 |
Forrás: Frits Bos: Fiscal decentralisation in the Netherlands – History, current practice and economic theory, 2010
(Letöltés: http://www.cpb.nl/sites/default/files/publicaties/download/doc214.pdf )

8. Az önkormányzatokról szóló törvény

Hollandia helyi önkormányzatainak működéséről a 1992. február 14-i törvény (Gemeentewet) rendelkezik.
A jogszabály 4. címe foglalkozik a finanszírozási kérdésekkel. A 12. fejezet tartalmazza az általános rendelkezéseket az önkormányzatok pénzügyi működését illetően. A 186. cikk rendelkezése kimondja, hogy a költségvetést, a költségvetési módosításokat, a hosszú távú fejlesztési elképzeléseket, az éves jelentést ezen törvény rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni. A 189. cikk foglalkozik részletesebben a költségvetéssel és a pénzügyi kimutatásokkal. Az önkormányzatok gazdálkodásának alapja éves büdzséjük. A tanácstestület minden feladatát és tevékenységét lefedő éves költségvetést köteles készíteni, melyben meghatározza a rendelkezésre álló források mennyiségét. Biztosítania kell, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott legyen. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. Azonban az adott költségvetési évet követő 3 évre elővetített tervezet is készül ezzel egy időben. A 191. cikk kimondja, hogy az éves költségvetést a vonatkozó évet megelőző évben kell elfogadni. A magisztrátus a jóváhagyást követő két héten belül, de legkésőbb november 15-ig köteles a küldötti bizottságnak megküldeni az elkészült, jövő évi költségvetést. A költségvetést módosító határozatokat a pénzügyi év végéig lehet elfogadni.
A 193. cikk rendelkezik az önkormányzatok kötelező kiadásairól: * az önkormányzat által felvett hitelek törlesztése, valamint egyéb kiegyenlítetlen tartozások * azon kiadások, melyeket az önkormányzati törvény, illetve annak értelmében vetettek ki * a helyi tanácstestület által, a kormány törvényeinek, rendeleteinek végrehajtására létrehozott együttműködések költségei
Amennyiben a testület ezen kötelező kiadásokat nem foglalja bele a költségvetésbe, a küldötti bizottság feladata azt megtenni. A küldötti bizottság – amennyiben szükséges - az önkormányzat által fizetendő kötelező költségek megfelelő rendezése érdekében közbenjárhat.
A 197. cikk a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A Polgármester és városatyái kollégiuma minden pénzügyekre vonatkozó számlát, kimutatást benyújt a tanácsnak az adminisztratív kötelességek megfelelő lebonyolítása érdekében. A költségvetési év lezárását követően a testület elfogadja az éves pénzügyi jelentést, mely az önkormányzat összes kiadását és jövedelmét felsorakoztatja. Amennyiben a tanácstestület jogellenességet tapasztal, azonnali hatállyal felhívja arra a magisztrátus figyelmét (a kifogásoltak pontos megjelölésével). A megkeresést követő legkésőbb két hónapon belül a kollégium köteles arra reagálni, a tanácstestület által kifogásolt pontokra adott megfelelő választ mellékelve. A tanácstestület kizárólag a válasz tanulmányozása után dönthet a pénzügyi jelentés tárgyában. A kollégium a jóváhagyott pénzügyi jelentést és kimutatásokat, valamint egyéb szükséges dokumentumokat az elfogadást követő két héten belül, de legkésőbb július 15-ig (a pénzügyi jelentésre vonatkozó évet követő évben) megküldi a küldötti bizottságnak. Amennyiben a jóváhagyás során – feltételezett jogellenesség miatt - sor került a magisztrátus megkeresésére, az elküldendő iratokhoz csatolni kell a kollégium válaszát is.
A 203. cikk rendelkezik a költségvetés jóváhagyásáról. A rendelkezések értelmében a soron következő év büdzséjének, valamint a vonatkozó költségvetési módosítások elfogadásához szükséges a küldötti bizottság beleegyezése. Értelemszerűen ennek a költségvetési évet megelőzően kell megtörténnie, valamint a bizottság döntéséről tájékoztatást ad a helyi tanácstestület részére. A jóváhagyás megtagadására jogszerűtlenség észlelése vagy az országos pénzügyi érdekek nem megfelelő reprezentálása esetén kerülhet sor.
A 14. fejezet tartalmazza az adminisztrációra és az ellenőrzésre vonatkozó előírásokat. A helyi tanácstestület különböző rendeletekben fektetheti le a pénzügypolitika és a pénzügyi menedzsment elveit. Ezen jogszabályok biztosítják, hogy a törvényesség, elszámoltathatóság és az ellenőrzés követelményeinek eleget tegyenek. Ezen rendeletek legalább a következőt szabályozzák: * az eszközök értékbecslését és értékcsökkenését * az önkormányzatok által kivetett díjak számolásának alapját * általános célokat és irányelveket
A helyi tanácstestület a pénzügyi irányítás ellenőrzésére is fogad el szabályokat, melyek a menedzsment működésének törvényszerűségét biztosítják.
A 213. cikk értelmében a tanács köteles egy vagy több könyvvizsgálót megbízni a pénzügyi kimutatások vizsgálata céljából. A könyvvizsgálat lezártával az eredményekről jelentés készül. A könyvvizsgáló az ellenőrzés során a következőkről győződik meg: * a pénzügyi kimutatások valós képet adnak-e a mind a jövedelmek, mind a kiadások tekintetében * a jövedelmek és kiadások az előírásoknak megfelelően szerepelnek * a pénzügyi kimutatások a helyi tanácstestület rendeleteivel összhangban készültek * az éves pénzügyi jelentés konzisztens a pénzügyi kimutatásokkal
A könyvvizsgáló a vizsgálat lezárta után, az általa készített jelentést megküldi a helyi tanácstestületnek, valamint egy példányt a Polgármester és városatyái kollégiumának is eljuttat.
A Polgármester és városatyái kollégiuma saját hatáskörében meghatározott időszakonként tanulmányt készít az általa folytatott politikák hatékonyságáról és eredményességéről. A tanulmány elkészítésére vonatkozóan szabályokat is fogadhat el. A lefolytatott vizsgálatokról a magisztrátus jelentést nyújt be a helyi tanácstestület számára. A küldötti bizottság bármikor betekintést nyerhet a pénzügyi szervezés és menedzsment működésébe.
A 15. fejezet az önkormányzat által kivetett adókról rendelkezik. A 216. cikk kimondja, hogy a helyi önkormányzatok rendeletek útján jogosultak helyi adó bevezetésére, módosítására, illetve eltörlésére. A helyi adórendelet a következőkről kell, hogy rendelkezzen: * az adó alanya * az adó tárgya * az adó mértéke * az adó kivetésének kezdő időpontja * az adó kivetésének végső időpontja
A 220. cikktől tárgyalja a törvény az ingatlanra kivetett adók (onroerendezaakbelasting) különös rendelkezéseit. Az ingatlan tekintetében a következő jogcímeken lehetséges adó kivetése: * a naptári év kezdetekor azon ingatlanokra kivetett adó, melyeket elsődlegesen nem lakhatás céljából használnak * a naptári év kezdetekor azon ingatlanokra kivetett adó, melyeket tulajdonjog, birtoklási jog vagy egyéb jog folytán kifejezetten lakhatási célból használnak
Az adó összege az ingatlan értékétől függ. Az önkormányzat kétévente újra felértékeli az ingatlanokat, és ezen értékelés alapján történik meg az adó kivetése. A fizetési mód önkormányzatonként változik. Az ingatlan adó a legjelentősebb bevétel a helyi adók közül.
A törvény természetesen egyéb helyi adókat is taglal. A 226. cikkben a kutyatartásra kivetett adóval kapcsolatban előírt szabályokat részletezik. Az ebadót (hondenbelasting) az állat tartója köteles befizetni, minden általa tartott kutya után.
A 227. cikk kimondja, hogy a közutakról is világosan látható reklámfelületek elhelyezése után hirdetési adót (reclamebelasting) lehet kivetni.
Szennyvíz adó (rioolheffing) befizetésére is lehet kötelezni az állampolgárokat az önkormányzat ezzel kapcsolatosan felmerült költségeinek fedezése érdekében: * háztartási szennyvíz és ipari szennyvíz kezelése * csapadékvíz elvezetése, feldolgozása
A hulladékadót (afvalstoffenheffing) a háztartási szemét összegyűjtésére, feldolgozására és ártalmatlanítására kell befizetniük a Hollandiában élőknek. Az adó fizetési módja önkormányzatonként változik.
A holland önkormányzatok szabadon választják meg szolgáltatásaik szintjét, helyi adóik mértékét, azonban a többi önkormányzattól való eltérés csak kis mértékben megengedett.

Források

* Szamel Katalin, Balázs István, Gajduschek György, Koi Gyula: Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása, CompLex Kiadó, 2011 * Maarten A. Allers: Decentralization with national standards. The case of the Netherlands, Groningen, 2011
Letöltés: http://english.oim.dk/media/211253/Allers%20Decentralization%20with%20national%20standards%20The%20case%20of%20the%20Netherlands.pdf * Frits Bos: Fiscal decentralisation in the Netherlands – History, current practice and economic theory, 2010
Letöltés: http://www.cpb.nl/sites/default/files/publicaties/download/doc214.pdf * Nederlandse Vereniging Voor Rechtsvergelijking: Budgetary federalism: Financial relations of the Netherlands
Letöltés: http://www.ejcl.org/64/art64-26.html * http://europa.eu/about-eu/countries/member-countries/netherlands/ * http://www.holland.com/global/tourism/holland-information/about-holland/facts-figures.htm * http://www.holland.com/uk/tourism/regions/provinces-in-the-netherlands.htm * http://www.holland.com/global/tourism/holland-information/about-holland/the-constitutional-monarchy.htm * http://www.government.nl/ministries/az/organisational-structure * http://www.rijksoverheid.nl/ministeries * http://www.government.nl/issues/public-administration/central-government-provinces-municipalities-and-water-authorities#anker-municipalities * http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Lemezuar.Nsf/d8590daea951efa08525670c0081045a/b82ed7e481cfc5a88525663e0052a944?OpenDocument * http://www.vng-international.nl/fileadmin/user_upload/downloads/publicationsAndTools/Local_Government_in_the_Netherlands.pdf * http://wetten.overheid.nl/BWBR0005416/geldigheidsdatum_18-12-2013 * http://www.government.nl/issues/municipalities-and-cities/municipal-government * http://www.europeanchallenge.eu/media/papers/ws3_Keynote_Groot_COE.PDF * http://www.utwente.nl/mb/pa/staff/groot/publicaties/EGPA%20paper%20DeGroot%3B%20VanHulst.pdf

--------------------------------------------
[ 1 ]. http://europa.eu/about-eu/countries/member-countries/netherlands/ http://www.holland.com/global/tourism/holland-information/about-holland/facts-figures.htm [ 2 ]. http://www.holland.com/uk/tourism/regions/provinces-in-the-netherlands.htm
Szamel Katalin, Balázs István, Gajduschek György, Koi Gyula: Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása, CompLex Kiadó, 2011
[ 3 ]. http://www.holland.com/global/tourism/holland-information/about-holland/the-constitutional-monarchy.htm
[ 4 ]. http://www.government.nl/ministries/az/organisational-structure
Szamel Katalin, Balázs István, Gajduschek György, Koi Gyula: Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása, CompLex Kiadó, 2011
[ 5 ]. http://www.rijksoverheid.nl/ministeries
[ 6 ]. http://www.government.nl/issues/public-administration/central-government-provinces-municipalities-and-water-authorities#anker-municipalities
Szamel Katalin, Balázs István, Gajduschek György, Koi Gyula: Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása, CompLex Kiadó, 2011
[ 7 ]. http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Lemezuar.Nsf/d8590daea951efa08525670c0081045a/b82ed7e481cfc5a88525663e0052a944?OpenDocument
[ 8 ]. http://www.vng-international.nl/fileadmin/user_upload/downloads/publicationsAndTools/Local_Government_in_the_Netherlands.pdf
[ 9 ]. http://www.vng-international.nl/fileadmin/user_upload/downloads/publicationsAndTools/Local_Government_in_the_Netherlands.pdf
[ 10 ]. Maarten A. Allers: Decentralization with national standards. The case of the Netherlands, Groningen, 2011
Letöltés: http://english.oim.dk/media/211253/Allers%20Decentralization%20with%20national%20standards%20The%20case%20of%20the%20Netherlands.pdf
[ 11 ]. http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Lemezuar.Nsf/d8590daea951efa08525670c0081045a/b82ed7e481cfc5a88525663e0052a944?OpenDocument
[ 12 ]. http://www.vng-international.nl/fileadmin/user_upload/downloads/publicationsAndTools/Local_Government_in_the_Netherlands.pdf
[ 13 ]. http://wetten.overheid.nl/BWBR0005416/geldigheidsdatum_18-12-2013
[ 14 ]. Maarten A. Allers: Decentralization with national standards. The case of the Netherlands, Groningen, 2011
Letöltés: http://english.oim.dk/media/211253/Allers%20Decentralization%20with%20national%20standards%20The%20case%20of%20the%20Netherlands.pdf