Orosz Emese

Társadalmi felelősségvállalás: az értékteremtés új formája egy vállalkozás kapcsolati hálójában

Tanulmányomban egy hazai közepes méretű vállalkozást középpontba állítva azt vizsgálom, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) kapcsán hogyan lehet a kapcsolati hálót értelmezni. Mindezt egy olyan vállalkozás esetén mutatom be, amely egyszerre teremtett értéket a cégen belül és azon kívül: a társaság a méretéből adódó erőforráshiány áthidalására egy olyan stabil hálózatot hozott létre, amely saját versenyképességének növeléséhez is hozzájárult. A hálózat emellett megteremtette a különböző szereplők között a kapcsolatot és lehetővé tette, hogy a háló tagjai kihasználhassák a hálózatból eredő előnyöket. A Magyar Termék Nonprofit Kft. esetét felhasználva felvázolok egy tudatosan létrehozott hálózatot, amelyben különböző típusú kapcsolatokat és hozzájuk tartozó stratégiákat azonosítok. Rávilágítok az eredményes CSR megvalósításához szükséges vállalati kapcsolatokra is.

108 Közgáz diáktudós – Gazdasági-társadalmi fejlődés és fenntarthatóság

Társadalmi felelősségvállalás: az értékteremtés új formája…

109

Bevezetés
A tanulmány célja, hogy kapcsolatot keressen a vállalati társadalmi felelősségvállalás (továbbiakban CSR) és a hálózatokban való gondolkodás között, bemutatva egy úgynevezett CSR kapcsolati hálót. A hálózat nem más, mint egy speciális kapcsolatrendszerekből álló alakzat, amely a gazdasági életben az információk és erőforrások áramlásának rendszere (Håkånsson, 2010). A cikkben a kapcsolati háló és a hálózat fogalmakat azonos értelemben használom. A hálózatos társadalomban és gazdaságban létfeltétel a kapcsolatépítés. Különösen fontos ez a kis- és közepes vállalkozások körében, amelyek gyakran erőforráshiánnyal küzdenek. Mindennapi működésükhöz, az erőforrások mozgósításához és a versenyelőny megszerzéséhez elengedhetetlen, hogy kapcsolatokat építsenek ki (Hortoványi, 2010). Célom, hogy a tanulmányban rávilágítsak a CSR területén a kapcsolatok építésének és ápolásának fontosságára. A felelősség etikai koncepció, Kotler és Lee (2007) szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás elkötelezettséget jelent, a gazdasági szervezetek önkéntesen folytatnak a közösség jólétének érdekét szolgáló üzleti gyakorlatot. A CSR többet jelent az adományozásoknál: azt jelenti, hogy a vállalat „jót” tegyen és azt „jól”. A CSR középpontjában az ezredfordulót követően olyan társadalmi és üzleti előnyökkel bíró kezdeményezések és társadalmi befektetések állnak, amelyek a vállalati versenyképességet növelik (Porter–Kramer, 2006). Ez különösen a vállalkozások CSR tevékenysége kapcsán érdekes, hiszen a kkv szektorban a felelősségvállalás nem formalizált, mint a nagyvállalatok esetében és hiányoznak a formális struktúrák, mint például a CSR beépülése a vállalati stratégiába. A kis-

és közepes vállalatok CSR akciói pedig nem érintenek sokféle területet, hanem a helyi közösség felé irányulnak (Jenkins, 2006). A tanulmányban először megalapozom az elméleti kereteket azzal, hogy bemutatom a kapcsolatok szerepét a vállalkozásokban és a CSR-ban, majd röviden bemutatom a vizsgált esetet, a kutatás módszertanát. A főbb eredményeket a tanulmány második részében mutatom be, külön kitérve a Forest Papír CSR kapcsolati hálójára, valamint az ebből levont stratégiai következtetésekre, a CSR-mátrixra és annak kategóriáira.

Miért jelentős a kapcsolatok szerepe a vállalkozásokban és a CSR-ban?
A kkv szektorban a már említett, a CSR-eszközökben is megmutatkozó erőforráshiány miatt kevesebb lehetőség van specifikus társadalmi felelősségvállalási eszközök kidolgozására, így felértékelődik a kapcsolatok szerepe (Jenkins, 2006). A vállalkozásoknak ki kell aknázniuk a bizalomra, jó hírre épülő kapcsolataikat az érintettek különböző csoportjaival – beszállítókkal, fogyasztókkal, versenytársakkal és a helyi közösséggel –, hogy ezáltal javítsák működési hatékonyságukat (Russo - Perrini, 2009). Ennek elérése pedig nem egyszemélyes feladat, hanem egy érett, jól működő kapcsolatrendszert is megkövetel (Cohen & Greenfield, 1998). Felértékelődik tehát a hálózatok szerepe, hiszen napjainkban a profit elérése önmagában már nem elégíti ki a cégek céljait, és a sikerük nagymértékben függ az úgynevezett érintetti kapcsolatoktól, kapcsolati hálótól (Russo-­ errini, 2009). A hálózatban pedig nem csak az érinP

110 Közgáz diáktudós – Gazdasági-társadalmi fejlődés és fenntarthatóság

Társadalmi felelősségvállalás: az értékteremtés új formája…

111

tettekkel való, hanem az érintettek közötti kapcsolatok is felértékelődnek. Aldrich és Zimmer (1986) megállapításai szerint a vállalkozói tevékenység társadalmilag beágyazott, a vállalkozások az érintettekkel szoros együttműködésben végzik tevékenységüket.

A kutatás módszertana
Tanulmányom alapja egy kvalitatív, mélyinterjúkon alapuló esettanulmány. A Forest Papír Kft. alapítójával készítettem interjút 2012 márciusában azzal a céllal, hogy feltérképezzem a vállalkozás CSR kezdeményezését és az ahhoz kapcsolódó hálózatot. Az eset elemzéséhez felhasználtam a Magyar Termék (2012) kezdeményezés kapcsán online fellelhető cikkeket és dokumentumokat is. Ezek alapján állt össze a CSR hálózat, melyben elemeztem a kapcsolatok erősségét, a csomópontokat és a know-who, azaz a kapcsolati tőkéhez kötődő tudás áramlását.

A Forest Papír Kft. figyelemre méltó CSR tevékenységet folytat, a helyi akciók helyett egy kiterjedt, széles szereplői kört megmozgató CSR-hálózatot épített ki és sikeresen vont be több hazai vállalkozást, akiket a Forest partnereinek tekintek. A hálózat a Magyar Termék Nonprofit Kft. révén jött létre. A Magyar Termék a magyar termékek és termelés fellendítését célzó tanúsító védjegy. Ennek célja, hogy ismertté és elismertté tegye a magyar termékeket, felhívja a figyelmet a magyar termelőiparra, valamint keresletet generáljon a magyar termékek iránt. A Magyar Terméket önmagában CSR akciónak tekintem, mivel célja az értékteremtés és kézzel fogható előnyök megteremtése a hálózat résztvevői számára. Tovább menve, a Magyar Termék révén egy hálózat jött létre, mert számos más vállalkozást és piaci szereplőt tömörít és közöttük kapcsolatot teremt.

A CSR kapcsolati háló
A következőkben bemutatom a hálózatot, amelyben a Forest kezdeményező, koordináló, szervező és stratégiai szerepet tölt be. A nonprofit kft. elindulásához nélkülözhetetlen volt a vállalkozó saját kapcsolati hálója és ismertsége, amely megalapozta más vállalkozások csatlakozását a kezdeményezéshez. Leginkább azonban a profitszerzés és a nagyobb ismeretség elérése sarkallta a későbbi alapítókat arra, hogy csatlakozzanak a programhoz: a vállalkozások a kezdeményezésben rejlő közös erőforrások révén kívántak előrejutni és megvalósítani saját céljukat.

A vizsgált eset bemutatása
A Forest Papír Kft.-t 1994-ben alapította Bodrogai Ferenc vállalkozó. Fő tevékenysége a háztartás-higiéniai papírtermékek (szalvéta, papír zsebkendő, háztartási papírtörlő, toalettpapír) gyártása, feldolgozása és nagykereskedelme. Termékei az ország valamennyi jelentős áruházában megtalálhatók.

1. ábra. CSR kapcsolati háló
Üzleti Üzleti partnerek Partnerek
Független CSR Független CSR kezdeményezések kezdeményezések? ?

Társadalmi felelősségvállalás: az értékteremtés új formája…

113

Forest Papír Kft Forest Papír Kft.

Vízió Vízió Koordinálás Koordinálás

Kisebb Kisebb védjegyvédjegyhasználók használók
Közös Közös market marketing ing Fogyasztók Fogyasztók (országos (országos szinten) szinten)

Szervezés Szervezés

Magyar Termék Magyar Termék Nonprofit Kft. Nonprofit Kft.

Eladók, Eladók, forgalmazók forgalmazók

A kapcsolati háló (1. ábra) felrajzolása során a hálózatok elemzésének eszköztárát (Szabó, 2010) alkalmaztam, feltüntettem a hálózat legfontosabb szereplőit, az erős és gyenge kapcsolatokat, sűrűsödéseket, a hálózat csomópontjait. Három nagyobb csomópontot határoztam meg: a Forest Papírt, a Magyar Terméket, illetve a kezdeményezés első önálló projektjét. Ezt a Dél-Dunántúli régióban kívánja megvalósítani és továbbadni az ország bármely területére, ahogy az interjúalanyom fogalmazott, „mint kompakt, működőképes mintát”.

Magyar Magyar települések települések frakció frakció

Magyar családok családok frakció

Magyar frakció

Magyarország)
Rendezvény Rendezvény Szolgáltatók, Szolgáltatók, üzletlánc, üzletlánc, termelők termelők Ideológiai Ideológiai támogatás támogatás

Projekt Projekt (Észak(ÉszakMagyarország)

Mintaprojekt Mintaprojekt (Dél- Dunántúl) Dél-dunántúl ?

Civil Civil szervezetek szervezetek

„Legjobb „Legjobb gyakorlatok” gyakorlatok„ önkormányzatokönkormánynak

Csomópontok és szerepük a hálózatban
Forest Papír: A Forest jelentős szerepet tölt be a hálózatban, hiszen a Magyar Termék víziója itt született, itt zajlik a koordináció és a szervezés, valamint a közös marketing meghatározása, amelyet erős kapcsolatokként ábrázoltam. A háló feladata az értékteremtés és a fogyasztók elérése. Ez történhet az egyes vállalkozások által közvetlenül, illetve a közös marketingakció révén, amelyet a magyar termékek vásárlása adta értékekkel és tartalommal töltenek meg. Magyar Termék: Több akció kiindulópontja és kezdeményezője: a mintaprojekt, a jövőbeni észak-magyarországi projekt, a „Legjobb gyakorlatok” akció. Itt kizárólag erős kapcsolatokról beszélhetünk, de az egyes akciók között látszólag nincs kapcsolat, egymástól függetlenül, különböző szereplők bevonásával indulnak. Ez hiányosságként értékelhető, mivel így a kapcsolatok közti szinergiákat nem használják ki. A jövőbeni projekt struktúrájában a mintaprojekthez lesz hasonló, azonban új kapcsolatok kiépítését igényli, mivel célja a helyi termelés és gazdaság fellendítése.

zatoknak

Lobbi Lobbi (Állam) (Állam)
Oktatás Oktatás

Üzlethálózat Üzlethálózat

Minősítés Minősítés Dél- Dél-Dunántúli Dunántúli Turisztikai Turisztikai régió régió vezetősége Helyi turisztikai Helyi turisztikai szolgáltatók szolgáltatók Megjelenés Megjelenés Interaktív Interaktív honlap honlap

Helyi Helyi fogyasztók fogyasztók

vezetősége

Termelők Termelők

Mejelenés Megjelenés

Közvetlen vagy erős kapcsolat Közvetett vagy gyenge kapcsolat Akció Szereplő Marketingtevékenység Tudásáramlás (know-how)

Forrás: saját ábra

114 Közgáz diáktudós – Gazdasági-társadalmi fejlődés és fenntarthatóság

Társadalmi felelősségvállalás: az értékteremtés új formája…

115

Dél-dunántúli mintaprojekt: A legtöbb szereplő és kapcsolat a mintaprojekt alapján elemezhető: eljutunk a projekt építőköveiig, a helyi kistérségi termelőkig és a helyi fogyasztókig, akikre az akció irányul. Fontos a nagymértékű erőforráskoncentráció, a különböző szereplők hozzáadott tudásában és összekapcsolódásában, valamint a szinergiák és kapcsolatok kihasználására való törekvés. A helyi szereplők közötti közvetlen kapcsolatok azonban háttérbe kerülnek, mivel a termelők sem egymással, sem a fogyasztókkal nem lépnek kapcsolatba, így a mintaprojekt jelenti a közvetítő csatornát. Érdekesség, hogy az alapító kapcsolati tőkéje már csak közvetetten járul hozzá a projekt sikerességéhez.

összpontosul. Kiemelt szerepet kap a Forest kapcsolati tőkéje. A csatlakozó vállalatok kezdetben a vállalkozó személyes ismeretségi köréből kerültek ki. A vállalkozó, az alapítók, valamint a tagok személyes kapcsolatai a stratégiai döntések során a legfontosabb erőforrások, mind a megvastagított vonalak mentén koncentrálódnak.

Eredmények: Kapcsolatok kategorizálása egy mátrixban
A kapcsolati hálóból levezetve a kapcsolatok erőssége szerint megkülönböztethetünk erős és gyenge kapcsolatokat. Továbbá megfigyeltem, hogy egyes kapcsolatoknál a kapcsolati tőke koncentrálódik, míg más kapcsolatoknál a kapcsolati tőke hiánya figyelhető meg. Ezek alapján rajzoltam fel egy olyan mátrixot, melyben kategorizáltam a kapcsolatokat a kapcsolatok erőssége és a kapcsolati tőke koncentráltsága szerint. A következőkben értelmezem a kiindulási mátrixot és az abból levezetett eredményeket.
2. ábra. Kapcsolaterősség – know-who koncentrációmátrix Kapcsolati tőke Nem koncentrálódik Kapcsolat erőssége Gyenge vállalat – új projekt Koncentrálódik nem értelmezhető

A kapcsolati tőke és a tudás áramlása
Az elemzés részét képezte, hogy feltérképezzem a hálózatban a tudásáramlást és a know-who, azaz kapcsolatrendszer szerepét. A hálózatok kialakulása hiányos tudáson alapul (Håkansson, 2010), mivel egyetlen szereplőnek sincs teljes tudása, a hálózat szereplőinek összekapcsolódása, a kapcsolatrendszer révén tesznek szert ismeretre. A tudás ebben az értelemben a kapcsolati tőkéhez fűződik, ez a know-who. Olyan kapcsolatrendszer, melyen keresztül a vállalkozó információkhoz és erőforrásokhoz juthat, egyúttal kommunikálhat a piaccal. A tudás átadásával megnő az erőforrásokhoz való hozzáférés lehetősége, lehetővé válik a feladatok és a költségek megosztása. A kapcsolati tőke áramlását megvastagított vonallal jelöltem a hálózatban (1. ábra), a koncentráltságának köszönhetően az információ és a kapcsolati tőke is a csomópontokban

Erős

vállalat – fogyasztó vállalat – partnerek

116 Közgáz diáktudós – Gazdasági-társadalmi fejlődés és fenntarthatóság

Társadalmi felelősségvállalás: az értékteremtés új formája…

117

Abból indultam ki a mátrix felrajzolásakor, hogy az kiindulópontként szolgáljon a vállalkozás számára, hogy a kapcsolati háló alapján a kapcsolatait kategorizálja. A mátrix szerint a vállalkozás számára legkedvezőbb kapcsolattípus, ha erős kapcsolatokat alakít ki, amelyekben koncentrálódik a knowwho. Ezek a kapcsolatok jelenleg azok, amelyek a vállalkozás és a partnerek között születnek az új akciók indítása vagy a meglévők szervezési, valamint a stratégiai jellegű döntések kapcsán. Gyenge kapcsolatra és egyidejű know-who koncentrációra a hálózatban nem találtam példát. Másik esetben az erős a kapcsolatra és a nem koncentrálódó know-whora példa a fogyasztó-vállalat kapcsolat. A fogyasztóval erős kapcsolat alakult ki, mivel a kezdeményezés elsősorban őket szólítja meg, de kevéssé vannak bevonva magának a hálózatnak a működésébe. A negyedik lehetőség, amikor az egyes szereplők között a kapcsolat gyenge és a kapcsolati tőke sem jelentős. Tipikusan egy-egy új projekt elindulása és a kezdeti bizonytalanság kapcsán értelmezhető ez az állapot. Még nem tudjuk, hogy a hálózat milyen mértékben tud kapcsolati tőkét mozgósítani, és hogy a potenciális szereplőkkel milyen erősségű kapcsolat kialakítására lesz lehetőség. A kategorizáláson túl a mátrix döntési eszköz is, mivel megteremti a lehetőségét annak, hogy az egyes kapcsolatkategóriákra konkrét akciókat és CSR stratégiákat alakítsunk ki. Lehetséges CSR stratégiák a kapcsolaterősség – know-who mátrixban A kapcsolaterősség – know-who mátrix alapján specifikus CSR stratégiákat alakítottam ki, amelyek minden esetben az

adott kapcsolatokra értelmezhetők. A stratégiákat a 3. ábra szemlélteti, melyek nem jelentenek kizárólagosságot, hiszen minden kapcsolat esetében más- más stratégia lehet hatékony.
3. ábra. CSR kapcsolati stratégiák Kapcsolati tőke Nem koncentrálódik Kapcsolat erőssége Gyenge új potenciál Koncentrálódik erősítés

Erős

allokáció

gondozás

A gondozás stratégiája az egyszerre koncentrált és erős kapcsolatokra vonatkozik. E kapcsolatok a CSR akciók működése szempontjából elengedhetetlenek, a hálózat stabilitását jelentik és alapot adhatnak az új CSR jellegű tevékenységek és akciók bevezetésének. A gondozás utal arra, hogy fontos a folyamatos kapcsolattartás, a rendszeres információcsere és egyeztetés, hogy a kapcsolatok magas szinten tarthatók legyenek. Az erősítés stratégiája a gyenge, de koncentrált kapcsolatokra vonatkozik. A magas know-who miatt ezekben a kapcsolatokban lehetőség van arra, hogy egy nagyobb erősségű állapot felé mozduljanak el. Ennek érdekében a kapcsolat erősségére kell gondot fordítani, a kapcsolatok rendszeresebbé, gyakoribbá tételével és a szereplők nagyobb mértékű bevonásával. Az allokáció a kapcsolati tőke allokációjára és átcsoportosítására vonatkozik, például a vállalat és a fogyasztó esetére.

118 Közgáz diáktudós – Gazdasági-társadalmi fejlődés és fenntarthatóság

Társadalmi felelősségvállalás: az értékteremtés új formája…

119

Előnyös lehet a kapcsolati tőke allokációja a fogyasztók vagy egyéb szervezetek irányába azért, hogy még inkább érdekeltté tegyék őket a kezdeményezés sikerességében. Például úgy, ha saját közösségükben terjesztik és kommunikálják az adott CSR akciót, így potenciális partnereket szólíthatnak meg, akiket a kezdeményezés önmagában nem ért volna el. Új potenciált hordoznak azok a kapcsolatok, amelyek gyengének mondhatók és a know-who koncentrációjuk sem jelentős, de lehetőség van mindkét dimenzió erősítésére. Ehhez szükség van egyrészről a szálak szorosabbra vonására, illetve a kapcsolati tőke kiterjesztésére az új kapcsolatok bevonásával. Az allokáció és az erősítés eszköztára egyszerre vagy szimultán alkalmazható ebben az esetben. Általánosságban megállapítható a mátrix kapcsán, hogy ahhoz, hogy a vállalkozások képesek legyenek CSR stratégiákat megvalósítani, ahhoz mélyrehatóan ismerniük kell kapcsolataikat, azok erősségét és azt, hogy hol rejtenek nagy kapcsolatitőke-potenciált. A kapcsolatok ilyen módú bekategorizálása teremti meg a stratégiák kialakításának lehetőségét. Ez a megközelítés a társadalmi felelősségvállalás egy új megközelítése, amely a kapcsolatok kiaknázásának stratégiájára épít. Ehhez a kapcsolati háló felrajzolása is segítséget nyújt.

Összegzés
A tanulmány egy vállalkozás CSR kapcsolati hálóját vizsgálta meg. A CSR hálózat az értékteremtés egy új, hálózatos formája, amely révén a vállalkozás a kezdeti erőforráshiányból kapcsolati tőkét kovácsolt. A CSR hálózat hozadéka, hogy hozzá-

járult a vállalkozás versenyképességének, alkupozíciójának megerősödéséhez és a vállalkozó szerint egy stabil vevőkör kialakulásához. A kapcsolatrendszer hozzájárult a Forest erős tárgyalópozíciójához, a többi vállalat és szereplő számára megteremtette a közös érdekérvényesítés lehetőségét. Az eset rávilágít arra, hogy egy vállalkozás miként tud a saját erejéből egy stabil hálózatot kiépíteni, annak előnyeit kihasználni és mindez hogyan teremt értéket a vállalkozás vagy a fogyasztók szintjén. A tanulmány főbb eredményei a következőkben foglalhatók össze: – A Forest Kft. és a Magyar Termék kezdeményezés kapcsolatainak feltérképezése és a kapcsolati háló felrajzolása, mely egy stabil, különböző kapcsolattípusokat tartalmazó struktúra. A CSR kapcsolati háló kiindulási pontja a kapcsolatok kategorizálásának, amely lehetővé teszi a tudatosabb kapcsolatépítést. – A kapcsolattípusok CSR stratégiák kidolgozására adnak lehetőséget. A stratégiák megfogalmazásával a kapcsolati háló működésének eredményesebbé tétele és a lehetőségek jobb kihasználása valósul meg. – A tanulmány rávilágított a hálózatok fontosságára a CSR-kezdeményezések terén. A háló kapcsolódásainak feltérképezése a vállalkozó számára is hasznos, mivel így célzottabban építheti ki kapcsolatait és alakíthatja a hálózatot a Magyar Termék kezdeményezés révén. A hálózat elemzése lehetővé teszi, hogy célzott stratégiákat valósítsunk meg, ami összhangban van Porter és Kramer (2006) a stratégiai CSR-ral kapcsolatos megállapításaival, mi-

120 Közgáz diáktudós – Gazdasági-társadalmi fejlődés és fenntarthatóság

Társadalmi felelősségvállalás: az értékteremtés új formája…

121

szerint a CSR mindennapi működésbe való beépítésével, az érintettekkel való kapcsolat kiépítésével, versenyelőnyre lehet szert tenni.

Porter, M. E. – Kramer, M. R. (2006): Strategy & Society: The link between competitive advantage and corporate social responsibility. Harward Business Review, Vol. 84 No. 12, 78–92. Russo, A. – Perrini, F.(2010): Investigating stakeholder theory and social capital: CSR in large firms and SMEs. Journal of Business Ethics, Vol. 91 No. 2, 207–221. Szabó Zsolt Roland (2010): Hálózatok vezetői nézőpontból. In: Balaton Károly (szerk, 2010): Stratégiai menedzsment, Aula Kiadó, Budapest.

Köszönetnyilvánítás
Köszönöm konzulensemnek, Szabó Zsolt Rolandnak, hogy tanácsaival és meglátásaival támogatta a tanulmány megszületését. Hálás vagyok a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektjének is, amelynek keretében ez a tanulmány elkészült.

Interjúk
Bodrogai Ferenc (2012), a Forest Papír Kft. ügyvezetője, 2012. március 19.

Felhasznált források
Aldrich, H. E. – Zimmer C. (1986): Entrepreneurship through social networks. In: Sexton, D. – Smilor, R. (szerk., 1986): The Art and Science of Entrepreneurship, Ballinger: New York. 3–23. Cohen, B. – Greenfield, J. (1998): Ben & Jerry’s Double-Dip: Lead with your values and make money too. Simon & Schuster. Fuller, T. – Tian, Y. (2006): Social and symbolic capital and responsible entrepreneurship: an empirical investigation of SME narratives. Journal of Business Ethics, Vol. 67 No. 3, 287–304. Håkansson, H. (2010): Határtalan hálózatok – Az üzleti kapcsolatok menedzsmentjének új szemlélete. Alinea Kiadó, Budapest. Hortoványi Lilla (2010): Vállalkozó vezetés Magyarországon. Vezetéstudomány, XLI. évf. 4. sz. 21–31. Jenkins, H. (2006): Small business champions for corporate social responsibility. Journal of Business Ethics, Vol. 67 No. 3, 241–256.

Honlapok
Magyar Termék honlapja (2012): www.amagyartermek.hu, Letöltés: 2012. február 15.

A tanulmány a szerző Kapcsolati tőkéből felelősség című tudományos diákköri dolgozata alapján készült. Konzulens: Szabó Zsolt Roland A dolgozat a BCE Közgáz Campus 2012. évi Tudományos Diákköri Konferenciáján a Stratégiai menedzsment szekcióban I. helyezést ért el.