HIBAJEGYZÉK a PR-087/13 Nemzetközi számviteli ismeretek című könyvhöz
14. oldal - A SEC rövidítés megfelelője Securities and Exchange Commission. 15. oldal - „Az IFRS-ek kialakulásának rövid története” c. rész első bekezdésében az IASC rövidítés megfelelője International Accounting Standard Committee. 16. oldal - A második bekezdésben az IASC rövidítés megfelelője International Accounting Standard Committee. 16. oldal - „A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) fogalma” rész 4. pontjában az Értelmezési Állandó Bizottság angol megfelelője Standing Interpretation Committee. 49. oldal - A felsorolásban a 4. pont törölve. 58. oldal - példa a Pénzügyi kimutatások összeállítására helyesen:

Gamma Nyrt. főkönyvi kivonata 20x2. december 31-én a következő:
Gamma Nyrt. – főkönyvi kivonat 20x2. december 31. T Jegyzett részvénytőke (névérték 1 EUR) Eredménytartalék (20x1. január 1-jén: 164 000) Kibocsátott kötvények névértéken (8% éves kamattal) Értékesítés bevétele Beszerzések Visszaküldések (értékesítés és beszerzések beszerzési értéken) Telek (bekerülési értéken) Üzem (bekerülési érték) Üzem értékcsökkenése (az év elején) Nyitókészlet Értékesítés közvetlen ráfordításai Adminisztratív ráfordítások Értékesítés közvetett ráfordításai Bankbetétek Kötelezettségek Követelések Függő számla adatok EUR-ban K 60 000 114 000 180 000 600 000 366 000 12 000 240 000 300 000 90 000 54 000 42 000 36 000 48 000 42 000 120 000 1 260 000 60 000 1 260 000 24 000

132 000

Megjegyzések: a) 40 000 új részvényt bocsátottak ki az év során, részvényenként 1,5 EUR-s áron. A bevétel könyvelési tételének követel oldala a függő számla volt. b) A vevők által visszaküldött értékesítés 4000 EUR volt, de ezt a főkönyvi kivonat még értékesítésként tartalmazza.

1

c) A követelésre képzett értékvesztés összegét a társaság számviteli politikája szerint az értékesítés közvetett ráfordításai közé könyvelik. A képzett értékvesztés a követelések 5%-a. d) A negyedéves rendszerességgel fizetendő 3000 EUR-s bérleti díj kifizetést, amelyet decemberben kifizettek, nem könyveltek még le. A bérleti díj 20x3. február 28-ig terjedő időszakra vonatkozik. A bérleti díjakat az adminisztrációs ráfordítások között számolják el. e) A zárókészlet 108 000 EUR. f) Nem fizettek hitelkamatot. g) A bekerülési érték 10%-ának megfelelő értékcsökkenést kell elszámolni az ingatlanra. h) Az adófizetési kötelezettség 18 000 EUR. i) A tárgyév során fizetett osztalék 50 000 EUR. Készítse el az eredménykimutatást és a mérleget 20x2. december 31-i időpontra!
Megoldás:

a) Részvénykibocsátás – 40 000 x 1 = 40 000 EUR
T K Függő számla Jegyzett tőke 40 000 EUR 40 000 EUR

Névértéken felüli rész – 40 000 x 0,5 = 20 000 EUR T Függő számla 20 000 EUR K Tőketartalék 20 000 EUR

b) A vevők által visszaküldött értékesítést javítani kell, a 4000 EUR-t az értékesítés árbevételéből le kell vonni.

c) Az értékvesztést az értékesítés közvetett ráfordításai közé kell elszámolni az alábbiak szerint:
120 000 x 5% = 6 000 EUR T K Értékesítés közvetett ráfordításai Követelésre képzett értékvesztés 6 000 EUR 6 000 EUR

d) Kifizetés könyvelése:
T K Adminisztratív ráfordítások Bankbetétek 3 000 EUR 3 000 EUR

Elhatárolás könyvelése: T Aktív időbeli elhatárolások K Adminisztratív ráfordítások

2 000 EUR (3 000 / 3 x 2) 2 000 EUR

e) Készletérték számítása:
Nyitó készletek Beszerzések Beszerzések visszaküldése Értékesítés visszaküldése Záró készlet Készletfelhasználás T K Értékesítés közvetlen költségei Készletek 90 000 366 000 (24 000) 12 000 (108 000) 336 000 336 000 EUR 336 000 EUR

2

f) Hitelkamat elhatárolása: 180 000 x 8% = 14 400 T Finanszírozási ráfordítások K Kamatkötelezettségek

14 400 EUR 14 400 EUR

g) Értékcsökkenés: 300 000 x 10% = 30 000 T Értékesítés közvetlen költségei 30 000 EUR K Üzem 30 000 EUR h) Adófizetési kötelezettség könyvelése:
T K Adófizetési ráfordítás Nyereségadó kötelezettség 18 000 EUR 18 000 EUR

i) Osztalék levonása az eredménytartalékból a saját tőke változás kimutatásában. A fentiek alapján elkészített Mérleg és az Átfogó eredménykimutatás az alábbiak szerint alakul:
Gamma Nyrt. – Pénzügyi helyzet kimutatása (mérleg) – 20x2. december 31. 20x2. dec. 31. EUR ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Ingatlanok, gépek és berendezések (240 000 + 300 000 – 132 000 – 30 000) Befektetett eszközök összesen Forgóeszközök Készletek Vevő- és egyéb követelések (120 000 – 4 000 – 6 000 + 2 000) Forgóeszközök összesen Eszközök összesen SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Tőke és tartalékok Jegyzett tőke (60 000 + 40 000) Tartalékok Eredménytartalék (114 000 + 58 600) Tőke és tartalékok összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek 100 000 20 000 172 600 292 600 108 000 112 000 220 000 598 000 378 000 378 000

3

Kötvények Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítók és egyéb kötelezettségek (42 000 + 14 400 + 18 000) Hitelek (48 000 + 3 000) Rövid lejáratú kötelezettségek összesen Saját tőke és kötelezettségek összesen

180 000 180 000

74 400 51 000 125 400 598 000

Gamma Nyrt. – Átfogó Eredménykimutatás a 20x2. december 31-én végződő évre 20x2. dec. 31-én végződő év EUR Értékesítés árbevétele (600 000 – 4 000) Értékesítés közvetlen költségei (336 000 + 30 000 + 54 000) Bruttó nyereség Értékesítés közvetett ráfordításai (36 000 + 6 000) Adminisztratív ráfordítások (42 000 + 1 000) Finanszírozási ráfordítások Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Tárgyévi eredmény Gamma Nyrt. – Saját tőke változás kimutatása a 20x2. december 31-én végződő évre Jegyzett tőke Egyenleg 20x2. január 1-jén Tárgyévi átfogó eredmény Részvénykibocsátás Osztalékfizetés Egyenleg 20x2. december 31-én 60 000 Egyéb tartalékok Eredménytartalék 164 000 58 600 40 000 20 000 (50 000) 100 000 20 000 172 600 596 000 (420 000) 176 000 (42 000) (43 000) (14 400) 76 600 (18 000) 58 600

EUR Összesen 224 000 58 600 60 000 (50 000) 292 600

4

74. oldal – Példa az IFRS 5 alkalmazására helyesen:

1. Értékesítésre tartottnak minősített eszközök „A” vállalat tulajdonában áll egy ingatlan, melynek könyv szerinti értéke 20x1. január 31-én (mérlegfordulónap) 300 millió Ft volt. Ekkor az ingatlan becsült értékcsökkenthető értéke 180 millió Ft volt, becsült hasznos élettartama pedig 18 év. Az értékcsökkenést a vállalat havonta számolja el. 20x1. november 1-jén a vállalat vezetői a fenti ingatlan értékesítéséről döntöttek és elkezdték a vevő keresését. 20x1. november 1-jén az ingatlan becsült valós értéke 360 millió Ft volt, az értékesítéséhez kapcsolódó költség pedig kb. 40 millió Ft. A vállalat ezeket a becsült értékeket 20x2. január 31-én is megfelelőnek ítélte. Az ingatlant 20x2. májusában sikerült értékesíteni 350 millió Ft-ért. Milyen értéken szerepel az ingatlan a 20x2. január 31-én végződő pénzügyi kimutatásokban, és hogyan hatott az értékesítése a következő év eredményére? Megoldás: Mivel a vezetők döntést hoztak az ingatlan értékesítéséről és keresni kezdték a megfelelő vevőt, az ingatlant értékesítésre tartottnak kell minősíteni és a mérlegben külön soron, a forgóeszközök között kell szerepeltetni Az IFRS 5 szerint az értékesítésre tartottnak minősített eszközöket a könyv szerinti értékük és az értékesítési költséggel csökkentett valós értékük közül az alacsonyabbikon kell kimutatni. A könyv szerinti érték 20x1. november 1-jén 300 – (180 / 18) x 9/12 = 292,5 millió Ft, míg az értékesítési költséggel csökkentett valós érték 360 – 40 = 320 millió Ft. Ebből adódóan az ingatlan könyv szerinti értéke nem változik, marad 292,5 millió Ft-on, viszont az értékesítésre tartottnak minősítés napjától kezdődően, vagy 20x1. november 1-jétől értékcsökkenést nem szabad érvényesíteni. 20x2. január 31-én tehát a mérlegben külön soron, értékesítésre tartottnak minősített eszközként szerepel 292,5 millió Ft értékkel. Az értékesítés évében értékcsökkenés ezzel az ingatlannal kapcsolatban nem szerepel az eredménykimutatásban, az értékesítésen realizált nyereség 57,5 millió Ft (350 – 292,5 = 57,5). 2. Megszűnt tevékenységek „B” vállalat fő profilja a téglagyártás, ám egy évekkel ezelőtti vállalatfelvásárlásából adódóan (mely vállalat korábban beolvadt „B” vállalatba) van egy cserépkereskedelemmel foglalkozó részlege, melynek értékesítéséről 20x2. május 20-án megállapodott „C” vállalattal. Az értékesítés a 20x2. december 31-i mérlegfordulónap előtt, 20x2. szeptember 30án lezajlott, a cserépkereskedő üzletág feletti ellenőrzést „C” vállalat ekkor megszerezte. A vételár 125 millió Ft volt. A cserépkereskedő üzletággal kapcsolatos adatok a következők: Üzletághoz kapcsolódó eszközök és kötelezettségek:

5

Vevőkövetelések Készletek Ingatlanok, gépek és berendezések Szállítói kötelezettségek Értékesített nettó eszközök

20x2. 09. 30. 4 800 12 500 95 400 (3 700) 109 000

Üzletághoz kapcsolódó eredmény:
Árbevétel Egyéb bevételek Ráfordítások Adózás előtti eredmény A tevékenységhez rendelhető adó Tevékenységhez kapcsolódó adózott eredmény 189 000 900 (171 600) 18 300 (3 500) 14 800

Az üzletág értékesítéséhez 1,6 millió Ft adófizetési kötelezettség kapcsolódott. Határozza meg az eredménykimutatásban a megszűnt tevékenységből származó eredmény soron kimutatandó értéket! Megoldás: Az eredménykimutatásban a megszűnt tevékenységből származó tárgyévi eredmény sorában kell kimutatni a megszűnt tevékenységhez kapcsolódó tárgyévi adózott eredményt, valamint az üzletág értékesítésén realizált nyereség / veszteség fizetendő adóval csökkentett összegét. Az üzletág értékesítéséből származó nyereség a vételár és a nettó eszközérték különbözete: Kapott ellenérték Értékesített nettó eszközérték Az értékesítésen realizált nyereség A megszűnt tevékenységekből származó eredmény: Tevékenységhez kapcsolódó adózott eredmény A tevékenység értékesítéséből származó nyereség A tevékenységhez rendelhető adó ráfordítás Tárgyévi eredmény megszűnt tevékenységekből 14 800 16 000 (1 600) 29 200
6

125 000 (109 000) 16 000

76. oldal – a 4. bekezdés az alábbira változik:

A törzsrészvényekre jutó nettó nyereség / veszteség a tárgyévi bevételek és ráfordítások adófizetési kötelezettséggel és nem ellenőrző részesedések nélkül számított értéke, csökkentve az elsőbbségi részvényekre jutó eredménnyel ideértve az ezekre kifizetett / járó osztalékot is.
76. oldal – a 6. bekezdés elején „A potenciális törzsrészvények olyan részvények” helyébe „A potenciális törzsrészvények olyan instrumentumok...” szöveg lép. 77. oldal – A „Példa egy részvényre jutó eredmény számítására” szövegében a „a 20x2-es pedig 240 milli Ft volt” helyébe „a 20x2-es pedig 230 millió Ft volt” szöveg lép. 78. oldal – Alap egy részvényre jutó eredmény példa megoldásának folytatása:

Alap egy részvényre jutó eredmény (folytatódó tevékenységekre) Teljes alap egy részvényre jutó eredmény Megszűnt tevékenységekre jutó
80. oldal – Példa szegmensjelentésre helyesen:

42,86 43,81 0,95

44 44 0

Egy vállalatcsoport elektronikai cikkek gyártásával foglalkozik Közép-Európa több országában. Az egyes országok szegmensek szerinti jelentés szempontjából releváns adatai a következők:
Külső Bevételek szegmensek közötti Szegmens által realizált nyereség Szegmens által realizált veszteség Eszközök Magyarország 220 000 3 500 15 000 145 000 Románia 142 000 1 600 (2 600) 83 400 Ausztria 356 000 12 500 29 600 215 000 Csehország 48 000 800 2 800 37 500

Határozza meg, hogy mely országok felelnek meg a szegmensek szerinti jelentés kritériumainak és ez lefedi-e a standard által minimálisan előírt bemutatást! Megoldás: A fentiek alapján, egy működési szegmenset akkor kell elkülönítetten megjeleníteni, ha eléri az összes szegmens által realizált árbevétel (külső és szegmensek közötti együttvéve) 10%-át, az összes realizált nyereség vagy veszteség 10%-át (attól függően, hogy abszolút értékben melyik a magasabb érték), valamint a szegmensek összes eszközeinek 10%-át.
Összesen Bevételek (külső és szegmensek közötti) Szegmens által realizált nyereség Szegmens által realizált veszteség Eszközök 784 400 47 400 (2 600) 480 900 10% 78 440 4 740 (260) 48 090

7

A fenti táblázatból látható, hogy ebben az esetben a realizált nyereség 10%-a a magasabb, így a határértékek a következők: árbevétel 78 440, eredmény 4 740, eszközök 48 090. Ennek alapján megállapítható, hogy Csehország kivételével minden ország teljesíti a feltételeket, Románia esetében egyedül az eredmény esik a 10%-os határérték alá.

Magyarország Bevételek Szegmens által realizált nyereség Szegmens által realizált veszteség Eszközök 223 500 15 000 145 000

Románia 143 600 (2 600) 83 400

Ausztria 368 500 29 600 215 000

Csehország 48 800 2 800 37 500

Ha a 75%-os minimum megjelenítési feltételt vizsgáljuk, melynek alapja a külső felekkel szemben realizált bevétel, vagyis 766 000 x 75% = 574 500, akkor megállapítható, hogy Magyarország, Ausztria és Románia, vagyis a 10%-os értékhatárok alapján közzéteendő országok bevétele összességében e felett az érték felett van, így ezek bemutatása elegendő a standard által előírtak teljesítéséhez.
85. oldal – A közvetlen ellenőrzés megállapítására vonatkozó példa szövegének második bekezdésének 1. mondata helyesen: „C” társaság vezérigazgatóját az „A” társasággal kötött megállapodás alapján „E” társaságnak, „C” társaság kisebbségi tulajdonosának van joga kinevezni. 92. oldal – Eredménytartalék átszámításának részletezése helyesen: Eredménytartalék a részesedésszerzéskor Tárgyévi átfogó eredmény Osztalékfizetés Eredménytartalék összesen 25 000 12 600 (10 000) 27 600 250 251 253 100 50 (40) 110

114. oldal – A „Közös érdekeltségekre vonatkozó konszolidáció” utolsó bekezdésében a „közös működtetés” helyébe a „közös tevékenységek” kifejezés lép. 132. oldal – Az 1. példa szövegében „a lekötött betéten elérhető kamat 5%” helyébe „a lekötött betéten elérhető kamat 7%” szöveg lép. 133. oldal – Az 2. példa szövegében a „20x2. április 10.” helyébe „20x2. április 1.”, valamint a „20x2. szeptember 20.” helyébe „a 20x2. szeptember 30.” szöveg lép. 135. oldal – A „Példa állami támogatások kezelésére „az értékcsökkenési leírás meghatározása a csökkenő egyenlegek (nettó érték) módszerével történik 30%-os kulccsal” „az értékcsökkenési leírás meghatározása a csökkenő egyenlegek (nettó érték) módszerével történik 40%-os kulccsal” szöveg lép.

8

140. oldal – Példa az átértékelési modell használatára helyesen:

Egy ingatlan bekerülési értéke az év elején 100 millió Ft, a rá elszámolt értékcsökkenés 5 millió Ft, maradványérték nincs. A vállalkozás a megjelenítést követően az átértékelési modellt alkalmazza. Az üzleti év végén értékbecslő által készített fordulónapra vonatkozó értékelés szerint az ingatlan valós értéke 93 millió Ft. Az átértékelést követően a hasznos élettartam tekintetében a maradványérték és az aktiváláskor becsült idő változatlan, 20 év az üzembe helyezés dátumától kezdődően. Két év múlva a piaci körülmények módosulása miatt szükségessé válik az ingatlan újbóli átértékelése. Ekkor annak valós értéke 90 millió Ft. Határozza meg a két átértékelés során könyvelendő összegeket és a könyvelés módját! Megoldás Az első átértékeléskor az ingatlan könyv szerinti értéke 100 – 5 = 95 millió Ft. Mivel a mérlegfordulónapon a valós érték 93 millió Ft, az ingatlant le kell értékelni 2 millió Ft-tal, melyet a tárgyévi eredmény terhére ráfordításként kell elszámolni. Az átértékelés után az értékcsökkenés elszámolásának alapja az átértékelt érték lesz, vagyis 93 millió Ft. Az éves értékcsökkenés összege a 19 év hátralévő hasznos élettartamot figyelembe véve 93 x 1/19 = 4,89 millió Ft. A második értékbecslés időpontjában a könyv szerinti érték ebből adódóan 93 – 2 x 4,89 = 83,22 millió Ft. Az ez alapján számított átértékelési különbözet 90 – 83,22 = 6,78 millió Ft, melyből 2 millió Ft-ot a korábbi leértékelés ellentételezéseként tárgyévi eredmény javára, a maradék 4,78 millió Ft-ot pedig az egyéb átfogó eredményen keresztül az értékelési tartalékkal szemben kell elszámolni.
142. oldal – Az 1. példa megoldásában a „mert a megtérülő érték magasabb” szöveg helyébe a „mert a megtérülő érték alacsonyabb” szöveg lép. 145. oldal – Az 1. feladat szövegében a „20x2. január 1-jén” helyébe „20x1. január 1-jén” lép, valamint a nettó könyv szerinti érték számítása 20x1. december 31-e helyett 20x2. december 31-re vonatkozik mind a feladat szövegében, mind pedig a megoldásban. (Megjegyzés: Az értékvesztés miatti veszteség elszámolása az IFRS-ben nem szabályozott, az értékvesztés része lehet pl. az értékesítés közvetlen vagy közvetett ráfordításainak, melyet a számviteli politikában kell lefektetni.) 148. oldal – Az 2. feladat megoldása az alábbiakkal egészül ki:
20x5. december 31. (többlet értékcsökkenés átvezetése eredménytartalékba) T Átértékelési tartalék (57-52,5) x 1 K Eredménytartalék

4,5 4,5

Ennek megfelelően az utolsó könyvelési tétel az alábbira változik:
Átértékelési tartalék átvezetése eredménytartalékba 20x6. január 1. T Átértékelési tartalék (231 - 5,75 - 11,5 – 204 – 4,5) K Eredménytartalék

5,25 5,25

151. oldal – A „Példa a bekerülési érték meghatározására” szövegében a „2 ingatlant vásárolt” helyébe „egy ingatlant vásárolt” szöveg lép.

9

170. oldal: táblázat Beszerzési ár oszlop, 1 beszerzés 8000 Ft/db (800 Ft/db helyett) 173. oldal Példa nettó realizálható érték meghatározására Táblázat, Értékesítés egységára (eFt), 2012.01.20 dátum: 60 (65 helyett) Nettó realizálható érték számítása 750 x 70 eFt +150 x 60 eFt = 61 500 E Ft. 179. oldal Mivel az éves kamat 12%, a kamat mértéke 3 hónapra kb. 3%. Azért 3 hónapra számolunk, mert ennyi az elvesztett kamat, ez a szokásos fizetési határidőn túli. 70 000 eFt / (1+ 0,03)1 = 67 961 eFt. Árbevételként elszámolandó 67 961 eFt, 2 039 eFt a kamatbevétel összege. 185. oldal Cím helyesen: Kamat, jogdíj, osztalék bevételeinek elszámolása a) részben: (Példa a 4. Pénzügyi instrumentumok c. részben található.) 186. oldal: Feladat bevétel elszámolására Gyakorlófeladat bevétel elszámolására Az alábbi esetekben határozza meg, hogy a vállalkozásnak mikor és/vagy milyen összegű árbevételt kell elszámolnia (áfával nem foglalkozunk): a) Az anyavállalat leányvállalatától 20 000 eFt osztalékra jogosult a 2012. évi eredménye alapján. Az osztalékról szóló döntést 2013. február 1-jén hozták meg. b) „X” vállalkozás ügyfeleinek kamatmentes hitel jelszóval nagy értékű háztartási gépeket értékesít. Az ügyfeleknek 48 hónapon belül kell visszafizetniük az áru ellenértékét, havi törlesztéssel. Az adott beszámolási időszakra ilyen értékesítésekből elszámolt árbevétele 14 000 eFt. A hasonló ügyletek kamata 10%/év. c) Direction Kft vállalkozás ISO minősítések bevezetésével foglalkozik; megállapodást köt „Expert” Kft.-vel, amelynek értelmében segíti „Expert” Kft. ISO minősítésének megszerzését, a minőségbiztosítási rendszer kialakítását. A folyamat várhatóan 2012. november elején kezdődik és fél évig tart. A megállapodás értelmében a vállalkozás a 10 000 eFt-os díjból év végéig 3000 eFtra jogosult. Ezt „Expert” Kft. kis is fizette. A 10 000 eFt tartalmazza a tanácsadási díjat 7000 eFt összegben (350 kalkulált munkaóra), a szükséges dokumentációk elkészítésének költségit 2000 eFt összegben, valamint a munkavállalók tájékoztatásának és képzésének költségeit 1000 eFt összegben. Ez utóbbi két tevékenységre következő év márciusában fog sor kerülni. Az év végi elszámolás szerint a tanácsadó cég 90 munkaórát dolgozott az adott évben. d) „A” cég értékesített – beszerzési áron 70 000 eFt-ért – 280 db televíziót „B” cégnek 112 000 eFt eladási áron. A megállapodás értelmében „B” jutalékot kap az értékesítésekért, és csak akkor utalja át a televízió ellenértékét „A”-nak, ha a televíziókat értékesítette. A tárgyidőszakban 130 db televíziót értékesített „B”, amely után 5% jutalék illette meg. „B” annyiért értékesíti a televíziókat, amennyiért „A”-tól átvette azokat. „A” és „B” bevételének összegét is határozza meg! e) Egy termelő vállalkozás nagykereskedőjének árukat ad át 15 000 eFt értékben. A megállapodásuk értelmében az adott hónap végéig nem értékesített termékeket a nagykereskedő visszaszállítja a 10

termelőnek. A hónap végi zárás során megállapították, hogy a visszaszállítandó készlet mennyisége 15%. f) A vállalkozás internetes weblapján keresztül az adott hónapban 5000 eFt összegben értékesített irodaszereket. Az általános szerződéses feltételek szerint a vevő 10 napon belül visszaküldheti a terméket és a vállalkozás az ellenértéket részére visszafizeti. Az analitikus kimutatások szerint a hónap végén az 5000 eFt értékesítés 90%-ánál lejárt a 10 napos visszaküldési határidő. Ennek 10%-a esetében kérte a vásárló az ellenérték visszafizetését. A vállalkozás szálloda felépítéséhez szállított műszaki felszereléseket 260 000 eFt összegben, tárgyév októberében. A szerződés szerint az eladó megtartja az áru feletti rendelkezési jogot az ellenérték kifizetésének biztosításához. A fizetési határidő 90 nap. A tárgyévben a vevő az ellenérték felét kifizette. A vállalkozás készpénzes értékesítése az adott hónapban 18 600 eFt. A cég politikája és a hatályos jogszabályok alapján az eladó a vevő elégedetlenségekor az áruértéket visszatéríti. Az előző időszakok tapasztalatai alapján az ilyen jogcímen kifizetett visszatérítések aránya 2% volt, amelyet a cég nem tekint jelentősnek. A vállalkozás kiadói tevékenysége keretében adózási kérdésekkel foglalkozó csomagot értékesít, amely éves előfizetési díja 100 eFt + áfa. Ebben benne foglaltatik a havi adóújság és éves szinten két egy napos adózással foglalkozó rendezvényen való részvétel díja. Önmagában az újság előfizetés 30 eFt/év, a rendezvények napidíja átlagosan 40 eFt. Ez a csomag 2012 januárjától értékesített. 2012 szeptemberéig az előfizetők egy rendezvényen vettek részt. Összesen 30 000 előfizetés történt. Mennyi a szeptemberig elszámolható bevétel összege?

g)

h)

i)

Megoldás: a) b) A járó osztalék követelésként és pénzügyi bevételként 2013 februárjában számolható el. Az árbevételből ki kell emelni a járó kamatbevétel értékét, azaz 14 000 eFt / 1,12 = 11 570 eFt lesz az árbevétel, a 2430 eFt a két évre járó kamatbevétel. Ebből 1157 eFt a tárgyévi kamatbevétel (11 570 x 0,1). Elszámolás „Direction” Kft. könyveiben:

c)

Előleg elszámolása: T Bankszámla

K Vevőktől kapott előleg

3000 eFt

7000 eFt / 350 munkaóra = 20 eFt / óra x 90 óra = 1800 eFt az adott évre elszámolható bevétel. T Vevők K Árbevétel 1800 eFt Előleg átvezetése: T Vevőktől kapott előleg

K Vevők

1800 eFt

A dokumentációkészítés és az oktatás árbevétele csak akkor számolható el árbevételként, ha a tevékenységek elvégzésre kerültek, azaz várhatóan következő év márciusában. d) „A” árbevétele 112 000 eFt / 280 db = 400 eFt/db és 70 000 eFt / 280 db = 250 eFt/db 130 db x 400 eFt/db = 52 000 eFt (ELÁBÉ = 130 db x 250 eFt/db = 32 500 eFt, valamint a fizetett jutalék 2600 eFt, amely az értékesítés költségei között kerül elszámolásra.) „B” árbevétele a jutalékból származik, azaz 52 000 eFt x 5% = 2600 eFt.

11

e)

f) g) h) i)

A termelő vállalkozás által az árbevétel csak akkor számolható el, amikor a visszaszállítandó mennyiséget és annak értékét a felek igazolták, elfogadták, azaz 12 750 eFt árbevétel számolható el. A hónap végével elszámolható árbevétel = 4500 eFt – 450 eFt = 4050 eFt. Az 5000 eFt 10%, ahol nem járt még le a 10 napos visszaküldési határidő, nem számolható el árbevételként. A vállalkozás elszámolhatja az árbevételt, mivel az áru feletti rendelkezési jog megtartása nem minősül lényegi kockázat megtartásának. A teljes árbevétel elszámolható az adott hónapban, mivel nem lényeges a visszatérítések aránya. Arányosítani szükséges a csomagárat és az egyedi árakat, a csomagára 100 eFt, az egyedi árak összesség e 110 eFt. 100 eFt / 110 eFt = 0,909 az arányszám, azaz a csomagban lévő előfizetés 30 eFt x 0,909 = 27,27 eFt éves szinten, 9 hónapra 20,45 eFt. Az előadások díja 40 eFt x 0,909 = 36,36 eFt. Mivel szeptemberig egy előadáson vettek részt az előfizetők, így 36,36 eFt számolható el bevételként. Összesen szeptemberig = 30 000 előfizető x (20,45 + 36,36) = 1704,3 eFt.

192. oldal - 2. példa végén: Ha például a 2. év költsége 800 000 eFt, akkor (1 104 000 + 800 000 eFt / 2 300 000) x 3 100 000 = 2 566 260 eFt árbevétel számolható el a 2. év végén halmozottan. Éves szinten 2 566 260 eFt – 1 104 000 eFt = 1 462 260 eFt az árbevétel összege. 198. oldal – A szerződés típusa utal annak mögöttes változójára például: A táblázat mögöttes változó oszlopának utolsó sorában: egy másik gazdálkodó egység részvényárfolyamai (betűelírás) 205.oldal: Egyéb pénzügyi kötelezettségek Ide sorolandó minden pénzügyi kötelezettség, amely nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség kategóriába került besorolásra. Egy társaság kölcsönt vesz fel egy banktól 50 000 eFt összegben. A szerződés szerint a futamidő 5 év, kamat 10% fix kamat, a fizetett folyósítási jutalék 600 eFt, ügynöki jutalék 400 eFt. 207.oldal – oldal közepe, Az € megszerzése ………., valamint a származékos ügylet kivezetését. (Kivezetése szóban betűelírás) 2014. oldal – 4. feladat Táblázat Dátum oszlopa, utolsó dátum helyesen: 20X3.09.01. 222. oldal A példa megoldásában van egy felesleges d) pont, a táblázatnál. Ez ide nem szükséges. Ugyanakkor a 223. oldalon a c) pont d) pont lesz. 237. oldal – 2. bekezdés helyesen Amennyiben garantált maradványérték meghatározásra kerül, úgy ennek összegét le kell vonni az eszköz bekerülési értékéből. 238. oldal – Az operatív lízing megjelenése a lízingbe adó könyveiben Helytelen bekezdés: A lízingügylethez közvetlenül kapcsolódó, a lízingbe adó által viselt költségek összegét a vállalkozás vagy elhatárolja és a bevétellel azonos arányban számolja el, vagy a költség felmerülésének időpontjában elszámolja az adott időszaki eredmény terhére.

12

Helyesen: A lízingügylethez közvetlenül kapcsolódó, a lízingbe adó által viselt költségek összegét a lízingbe adó az eszköz bekerülési értékének részeként számolja el, és lízing futamideje alatt, a bevétel keletkezésének ütemében számolja el ráfordításként.

240. oldal: – 2. eset Lízingbevevő Rt. egy termelő berendezést bérel Lízingbeadó Rt.-től 6 éves időtartamra. A havonta fizetendő díj 600 eFt A hatodik év végén a gépet a Lízingbevevő Rt. visszaszolgáltatja Lízingbeadó Rt.-nek, kivéve, ha Lízingbevevő nem (A nem szó törlendő!) fizet Lízingbeadónak 600 eFt garantált maradványértéket. (A 6. év végén a gép kalkulált piaci értéke 1.500 eFt körül lesz.) A 600 eFt megfizetésekor a gép tulajdonjoga Lízingbevevőé lesz. A gép hasznos élettartama 8 év. 260. oldal Halasztott adó tábla Vevőkkel szembeni követelés: IFRS …………. Adómérleg 166 000,00 Elhatárolások (WIP) IFRS …………. Adómérleg 4 000,00 264. oldal: Halasztott adó tábla Mérlegben beállított = 5 532 kötelezettség

13