megosztva kösz, egyelőre csak átvágok ide pár dolgot amit fontosnak találok
1. Helyzetértékelés, társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetkép
c)A térség térképi ábrázolása (lépték: a térség a régióban, a megyében, és az országban)
1.2. Természeti adottságok, a környezet állapota
Ditró egyike a Gyergyói-medence számos településének, amely Gyergyószentmiklóstól mintegy 14 kilóméterre fekszik Észak-Nyugatra, a Marosba ömlő Ditró vize és a Martonka-patak volgye között. A tengerszint feletti átlagmagassága 742 méter. A község határában húzódó Ditrói-havasok szeves részét képezik a Gyergyói-havasoknak, melynek kiemelkedő csúcsai a Piricske 1545 m, Csanód 1506 m, Likas 1676 m, Nyerges 1490 m. Az átkelő helyek közül a Ditrói hágó említhető meg, amely a Cengelléren keresztül Tölgyesre vezet.
A község területei ún. dűlőkre van felosztva, amelyeknek a neveit részben hajdani tulajdonosaik neveiről, részen a rajtuk átfolyó patakokról, vagy a rajtuk található barlangokról, bányáról, hegyről kapták.
a)Természeti értékek
A község arculatára jellemző, hogy a kultúrtáj és a természeti környezet nem különülnek el szervesen egymástól, hanem egymásba fonódnak. A lakott területek és a hasznosított területek között nincsenek köztes részek, a település felépítésében sem figyelhető meg a mezőgazdasággal foglalkozó népesség elkülönülése. A természeti környezet arculatára nagy hatást gyakorol a településen kisparcellás művelés, így ez a tájnak egy sokszínűséget ad.
b)A környezet állapota, jelentősebb környezeti problémák
c)A környezetvédelem helyzete, van-e??
1.3. Az emberi erőforrások helyzete
Kultúra, Oktatás, Egészségügyi ellátás....
a)Demográfiai helyzet és népességi folyamatok -másképp fogalmazni
Az 1992-es népszámlálási adatok alapján Ditróban 6789 lakóst számláltak, a 2002-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 5944-re csökkent, melyből 680 Orotva falu lakossága. Etnikai összetétel: 99,79% magyar, 0,21% román (55 román nemzetiségűnek vallotta magát) és két német nemzetiségű. Vallási, felekezeti összetétel alapján: 98,14% római katolikus, 0,93% ortodox és 0,93% protestáns.
Gyergyóditró község jelenleg kedvezőtlen változásokon megy keresztül, ami elsősorban a gazdaság teljesítményében és a népesség alakulásában válik mérhetővé.
A statisztikai adatokból kitűnik, hogy 1992-2005 közti időszakban átlag 72 személlyel csökken a lakosság, ami évente 1%-os népességcsökkenést jelent.
1992 és 2002 között nem változott jelentősen az idősebb korosztályokhoz tartozók aránya a településen. Az 55-64 év közötti korcsoport lakosságon belüli aránya 12%; a 65 évnél idősebbek esetében ugyanez az adat 16%. Ennek alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az idősebb korú népesség aránya bár nem növekszik, az érték igen magasnak mondható, azaz fel kell készülni arra, hogy ezeket a csoportokat jobban kiszolgáló rendszereket működtessenek. Ugyanakkor a község hosszú távú lehetőségeit nagyban befolyásolja, hogy a reprodukció és a munkavállalás szempontjából legjelentősebb 20-54 év közötti korcsoport aránya növekedett. Az azonban aggasztó, hogy a kisgyermekek számának alakulása már 16%-os csökkenést mutat, 448 0-4 éves gyermek helyett mindössze 326-tal találkozhatunk a 2002-es adatok szerint, s 18%-kal csökkent az általános iskolás korcsoport is. b)A népesség képzettsége, jövedelmi viszonyok, éves bruttó átlagkereset
c)A civil szerveződések száma és jellege, aktivitásuk
A községben jelenleg több területet lefedő informális és formális civil szervezet, alapítvány létezik. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:
• Lovag Takó János Cserkészcsapat
• PRO Ditró Egyesület
• Orotva Egyesület
• Orotvai Tánckör
• Ditrói Fúvószenekar
• Ditroit Sportegyesület
• Puskás Tivadar Alapítvány
• Ditrói Ifjúsági Szervezet (D.I.Sz.)
• Ditrói Önkéntes Tűzoltó Alakulat
• Block Flöte Együttes
• Egyházi Kórus
• Ditrói Hagyományőrző Asszonyok
• Kulturális Egyesület
1.4. Az épített környezet, a kulturális örökség bemutatása
1.5. A helyi gazdaság rövid, probléma-orientált bemutatása
a)Gazdasági kapcsolatok, együttműködések a térségen belül és tágabb kiterjedésben
b)A gazdaságszerkezet bemutatása, a mikro- és kisvállalkozások helyzete
A térségben jelentős tevékenység a faipar, mely a községben bejegyzett cégek forgalmának mindössze 23%-át adja. A legnagyobb foglalkoztató a a nagykereskedelem, a forgalomból is 39%-ban részesedik.
Elmondható, hogy térségi viszonylatban az átlagosnál sokkal kedvezőtlenebb a vendéglátó vállalkozásokvrészaránya, azaz a turizmus és általában a vendéglátás terén nyilván számos teendő van még.
A gazdaság kedvezőtlen belső szerkezetét mutatja tehát, hogy a vendéglátás, a kommunikáció, valamint a szolgáltatások aránya nagyon alacsony a községben.
c)A legnagyobb foglalkoztatók helyzetének és szerepének rövid bemutatása
Fortrans Detroit
d)Az infrastrukturális ellátás
e) a turizmus, a mezőgazdaság, agrárgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatás, és az élelmiszer-feldolgozás helyzete
1.6. Munkaerőpiac: megélhetési viszonyok
2.SWOT analízis (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek)
3. Problémafa és célfa
Fontos, de csak később:
A 2007-2013-as időszak végére tehát a jelenlegi trendek alapján 5390 lakosa lehet
Gyergyóditrónak, ebből a vizsgált korosztályok száma: 55 événél idősebbek száma 1509, kisgyermekek száma 322 helyett mindössze 244, 5-14 éves gyerekek száma 186 fővel csökken tovább, valamivel 540 fő feletti értéket elérve. Mindezek a folyamatok azzal járnak, hogy egyrészt a szociális és egészségügyi rendszerek számára a terhelés alig növekszik, szemben a térség többi településével. Ugyanakkor a jelenlegi iskolahálózat működőképessége vonatkozásában számolni kell a becsült 186 diákos létszámcsökkenéssel, ami az I-VIII. osztályos intézményekre nézve katasztrofális következményekkel járhat.
Tekintettel a népesedési trendek nehéz befolyásolhatóságára, ebben a vonatkozásban azt mondhatjuk, hogy a népességmegtartó-képesség fokozására kell helyezni a hangsúlyt, azaz egyrészt falumegújítási programot igényel a helyzet, valamint fejleszteni kell a szolgáltató szektort is, s ahogy a gazdasági adatokból látható, a gazdaságban is gyökeres változtatásra van szükség.