A tanulmány hipotézise az, hogy a különböző politikai érdekek miatt kellett a Zöld Pardonnak elköltöznie, majd a megnyitásának meghiúsulnia és nem a jogszabályok be nem tartása miatt. A dolgozat összegzi a témával kapcsolatos sajtóközleményeket és következtetéseket von le a zoning elmélet segítségével. A konklúzió azt mutatja, hogy valószínűleg igaz a hipotézis, mivel először a XI. kerületi önkormányzat volt az ellen, hogy maradhasson a szórakozóhely az eredeti helyén, majd az Infopark vezetősége ellenezte a Zöld Pardon új helyre való költözését, és ezek a politikai nyomások hatottak arra, hogy miként alakult a szórakozóhely sorsa. Későbbi kutatások iránya lehet annak a megfigyelése, hogy a többi hasonló jellegű rendezvényhez hogyan viszonyulnak az adott területek önkormányzatai és hogy milyen konfrontálódások vannak ott.
1.
Tartalomjegyzék
Kivonat ...................................................................................................................................... 0 Bevezetés ................................................................................................................................... 3 1 Az elméleti alap: zoning ........................................................................................................ 4 2 A Zöld Pardon elköltözése .................................................................................................... 4 3 A vonatkozó törvények és azok betartása ........................................................................... 6 3.1 A Zöld Pardon működéséhez szükséges engedélyek ....................................................... 6 3.2 Vajon építési engedélyre kötelezett-e a Zöld Pardon? ..................................................... 7 4 A munkálatok leállítása ........................................................................................................ 8 5 A felépülést akadályozó konfrontációk és érdekek ............................................................ 9 Összefoglalás ........................................................................................................................... 13 Idézett forrásmunkák ............................................................................................................ 14
2.
Bevezetés
„Nem értjük a helyzetet, de tudomásul vesszük”. Ez a mondat állt a Zöld Pardon nyitóoldalán miután a 12. kerületi önkormányzat nem engedélyezte az április 19-i nyitókoncertek megtartását. Kérdés, hogy vajon mi állhatott ennek a hátterében. A Zöld Pardon Kft. nem adta be a megfelelő kérelmeket, vagy az elbírálás során voltak ellenérzések a megnyitással kapcsolatban? A dolgozatom azt vizsgálja, hogy igaz lehet-e a hipotézis, miszerint a politikai befolyásoltság miatt kellett a Zöld Pardonnak elköltöznie a régi helyéről, és az új helyen ezért nem kapta-e vajon meg a működési engedélyt. A konklúzióm az volt, hogy nagy valószínűséggel igaz, hogy nem a jogszabályok be nem tarzásával volt a gond, hanem a különböző politikai érdekek miatt kellett meghiúsulnia a megnyitásnak. Az első fejezetben az elméleti keretet, azaz a zoningot fejtem ki, a második fejezetben a Zöld Pardon elköltözéséről írok. A harmadik fejezetben áttekintem a vonatkozó törvényeket és azok betartását, melyben végigveszem, hogy milyen okiratokat kellett szolgáltatnia a Zöld Pardonnak és hogy a besorolása szerint építési engedély köteles-e. A negyedik fejezetben a döntésről írok, tehát a munkák leállításáról, és az ötödik fejezetben átveszem, hogy milyen konfrontációk és érdekek voltak, melyek a felépülést akadályozták. A tanulmány teljességéhez hozzátartozna, hogyha az Infopark vezetősége nyilvánosságra hozná a közleményeit és ha az önkormányzatok elmondanák részletesen, hogy miért nem adták ki az engedélyeket. Addig csak valószínűsíthetjük, hogy miként történtek az események.
3.
1 Az elméleti alap: zoning
A zoning, azaz az övezeti rendszer átruházza az egyes földbirtokosok tulajdonának érdekét azokhoz, akik az adott helység politikai erejét jelentik. Ez a folyamat a legfontosabb módszer a földhasználati szabályozásban, melyet a helyi önkormányzatok határoznak meg. A helyi övezeti rendszeri rendelet előírja, hogy mit lehet tenni és mit nem az egyes övezetekben, illetve magában foglalja a földfejlesztés változó korlátait. A legtöbb földhasználati jog módosítható és az osztályozást is meg lehet változtatni az érintett tulajdonosok tudta nélkül. A leggyakrabban megfigyelt formája a minimum terület építményenként, az épületek maximális magassága, a maximális egységek, melyeket el lehet helyezni egy telken, a minimális távolság, mellyel az épületet el kell választani a szomszédoktól és az utcától stb. A zoning egy lehetséges értelmezési módja az, hogy kollektív tulajdonjogként kezeljük, melyet arra használ egy község, hogy maximalizálja vele azoknak a nettó hasznát, akik a politikai berendezést irányítják. A zoning intézménye és a szabályainak későbbi változása az irányítást újraelosztja a föld tulajdonosa és a domináns politikai frakció között az igaszságszolgáltatásban. Ez utóbbi intézmény a földtulajdonosokat kollektív szereplőként is szerepeltetheti mint lakosokat (Fischel, 2000). Az elemzésemben ezt a megközelítésmódot fogom alkalmazni és azt fogom elemezni, hogy a 11. kerületi önkormányzatnak mért állt érdekében, hogy bezárassa a Zöld Pardon szórakozóhelyet a Goldmann György téren, illetve hogy a már említett önkormányzat mért nem engedte, hogy a tervezett napon megnyissák a Zöld Pardont az új helyén, a Rákóczi híd budai hídfőjénél.
2 A Zöld Pardon elköltözése
A 2011 októberéig a Goldmann György téren álló Zöld Pardon 2011 áprilisában engedélyt kapott az októberig tartó működésre. Újbuda önkormányzata elfogadhatatlannak tartotta, hogy a szórakozóhely úgy működjön, mint ahogy az eddigi években, így az október 31-ig tartó meghosszabbítást már szigorúbb feltételekkel engedélyezték. Elsősorban a Zöld Pardon Kft. tartozását kellett rendezni az újbudai önkormányzathoz a meghosszabbításhoz, melyet sikeresen teljesítettek. Így az önkormányzat megköthette a szerződést és kiadhatta az engedélyt a képviselő-testület jóváhagyásával a szórakozóhely működésére (MTI, 2012a). Ezen kívül Újbuda önkormányzata más feltételekhez is kötötte a terület birtokbavételét. Ezek közül az egyik a bérleti díjak megemelkedése volt, mely 22 millió forint lett. További feltétel volt még egy egyszeri összeg (16 millió forint) befizetése, melyet a közrend és köztisztaság biztosításáért és a folyamatos zajszint-mérés miatt kellett fizetni.
4.
Ezeken kívül a Zöld Pardonnak be kellett tartania a törvény által előírt zajszintet, az október 31-i bezárás után kötelesek voltak visszaállítani az eredeti állapotot (MTI, 2012a). Tehát megemelkedtek a költségei a Zöld Pardonnak, ezzel is jelezve, hogy az önkormányzat által nem kívánatos lett a szórakozóhely és esetleg reménykedhettek benne, hogy ezek a külön intézkedések elveszik a kedvét a Zöld Pardonnak a működéstől előbb-utóbb. A Zöld Pardon ezeket a feltételeket teljesítette is, kifizették a bérleti díjat és a késedelmeket, a szezon végén elhagyták a helyszínt és fákat ültettek, pihenőhelyet létesítettek, ám a szerződést nem hosszabbította meg az önkormányzat hosszabb időtávra, így mindenképpen be kellett zárni a Zöld Pardon kapuit a Goldmann György téren. Az önkormányzat lakossági panaszokra hivatkozva záratta be elsősorban azon a helyen a szórakozóhelyet, ám a Zöld Pardon kérésére nem tudtak felmutatni egyetlen dokumentált lakossági panaszt sem. Ellentétben 110 000 ember írta alá a Zöld Pardont támogató nyilatkozatot – zömében XI. kerületi lakos, illetve több politikai és kulturális szereplő is támogatta a szórakozóhely maradását. Ennek ellenére a Zöld Pardonnak végleg el kellett hagynia a helyet (Zöld Pardon Blog, 2012a). A zoning célját általában úgy írják le, hogy szabályozza a földbirtokosok közötti externális hatásokat ahhoz, hogy a tevékenységeknek minél hatékonyabb allokációja szülessen. A probléma az, hogy a zoning ezt nem teszi jól (Fischel, 1978). Ebben az esetben a negatív externália a zaj volt, mely zavarhatta a környéken élőket, illetve a szemetelés és a környék rongálása. Ugyanakkor a gyakorlat nem igazolta azt a feltevést, miszerint a Zöld Pardon működése árt a 11. kerületnek, hiszen nem tudtak a bejelentésről dokumentumot bemutatni. Továbbá nem tudni, hogy a 11. kerületi önkormányzat milyen felmérés alapján állította azt, hogy a lakók nyugalmát kívánta visszaállítani. Az önkormányzat céljai között lehetett a politikai hatalom megtartása és megerősítése, bár az önkormányzati választások csak 2014-ben lesznek megtartva, tehát egyelőre a szavazóbázist sem lehet megfogni. 2012 márciusában a Zöld Pardon vezetősége bejelentette, hogy a szórakozóhely újraindul, de új helyen, a Rákóczi hídnál. Ezt a helyet a 11. kerületi önkormányzat felajánlotta a Zöld Pardon vezetőségének, hiszen nem magával a szórakozóhellyel van a problémája az önkormányzatnak, hanem a helyszínnel. Éppe ezért javasolták, hogy a Zöld Pardon vezetősége találjon egy új helyet a kerületen belül, mely kevésbé zavarja a lakosságot. Ha ez sikerül, igyekeznek minden segítséget megadni ahhoz, hogy felépülhessen a szórakozóhely az új helyszínen. Az előzetes egyeztetések során felmerült a Rákóczi híd budai hídfője, de először nem sikerült benne megegyezni. Végül mégis arra a területre esett a választás. A 11.
5.
kerületi önkormányzat azt nyilatkozta, hogy közműbekötés zajlik a már említett területen, ugyanakkor nem érkezett építési kérelem a telekre (Origo, 2012).
3 A vonatkozó törvények és azok betartása
3.1 A Zöld Pardon működéséhez szükséges engedélyek
A 11. kerületi önkormányzat 2012. január 17-én készült legutóbbi rendezvénynyilvántartási lapjának besorolása szerint a Zöld Pardon Kulturális Fesztivál szabadtéri, rendszeres rendezvény. A rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatás jellege a vendéglátás, mely a Vállalkozói Csoporthoz tartozó ügytípusokhoz tartozik (Újbuda Önkormányzat, 2012a). A Zöld Pardonnak az új hely használatbavételéhez működési engedélyre volt szüksége, melynek a következők a feltételei. Egy kérelem nyomtatványt kell kitölteni, 10 000 forint értékben illeték bélyeget kell venni, az üzlet használatának jogcímére vonatkozó iratot, azaz a bérleti szerződést csatolni kell, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat –ezt nem kellett csatolni, mivel a tulajdonos, illetve a haszonélvező volt a kérelmező, közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat- ezt szintén nem kellett csatolni, mert a tulajdonostársak közössége, azaz a Zöld Pardon Kft. volt a kérelmező, az ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalásának kiadásához szükséges nyomtatvány ás szolgáltatási díj befizetését igazoló irat és a tűzoltósági szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges nyomtatvány (Újbuda Önkormányzat, 2012b). Ezen kívül a kereskedelmi tevékenység folytatásának bejelentéséhez szükséges dokumentumokat is be kell adni, melyek közül a legtöbb egyezik a már fentebb felsoroltakkal. Azokon kívül még 2200 forint értékben illetékbélyeg megvásárlása kötelező, illetve a bejelentéshez szükséges formanyomtatvány kitöltése (Újbuda Önkormányzat, 2012b). A harmadik nyomtatványcsoport, melyet be kell adni, a telepengedéllyel kapcsolatos. Itt is több fedés található a már előbb felsorolt dokumentumokkal, továbbá formanyomtatványt kell még kitölteni, 5000 forint szolgáltatási díj befizetését igazoló okirat, a telep használatának jogícmére vonatkozó irat, és a telep helyszínrajzát kötelesek benyújtani (Újbuda Önkormányzat, 2012b). Látható, hogy a három beadandó nyomtatványcsoportban, melyben a Zöld Pardon illetékes volt, a sok átfedés miatt viszonylag kevés dokumentumot kellett beadni, így a tranzakciós költségek nem lettek volna nagyok. Ezen felül a 11. kerületi önkormányzat
6.
nyilatkozata szerint minden lehetséges módon próbálnak segíteni a Zöld Pardon újjáépítéséhez, igyekeznek meggyorsítani az adminisztrációs folyamatokat. Továbbá maga az önkormányzat ajánlotta a Rákóczi híd budai hídfőjénél található területet arra, hogy ott építsék meg a Zöld Pardont, így a területi egyeztetésekben sem lehetett probléma. Tehát a feltételek elvileg adottak voltak ahhoz, hogy a szórakozóhely az új helyen megépüljön.
3.2 Vajon építési engedélyre kötelezett-e a Zöld Pardon?
A 193/2009. (IX.15) Kormányzati rendelet szól az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről. Az 1. melléklet besorolásában találhatóak azok az épületek, melyek építési engedélyezésre kötelezettek. A 33. pontban említi a rendelet a szálláshely szolgáltató és vendéglátó épületeket, melybe beletartozik az étterem, és a büfé is, ezen kívül a 34. pont az oktatási, egészségügyi ellátást szolgáló, valamint szórakoztatásra, közművelődésre használt épületeket említi (Complex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye, 2009). Fontos, hogy meghatározzuk, mi minősül építménynek az engedélyköteles tevékenységek meghatározásánál. Az Építési törvény alapján építmény az „építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre”, illetve épület a „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából” (1997. évi LXXVIII. tv. 2. §). Ez alapján a Zöld Pardon szórakozóhely kiléphet az Építési törvény hatálya alól, hiszen nem egy helyhez kötött műszaki alkotás, ám a földfelszín felett épül, illete az épület kategóriába is illik a jogszabály alapján. A Zöld Pardon Kft. szerint azonban az általuk jogszerűen bérelt magánterületen elhelyezett eszközeik és konténereik nem építési engedély kötelesek. A szórakozóhely a rendezvénytartáshoz szükséges szakhatósági engedélyeket egy kivételével meg is kapta, azonban a 11. kerületi önkormányzat az utolsó szakhatósági engedély kiadását megakadályozta úgy, hogy a konténerek használatbavételét megtiltotta. Ezért a Zöld Pardon nem tudott megnyitni, mert fontos szerepet töltenek be ezek az egységek, ugyanis ezekben találhatóak meg az irodák, mosdók és a raktárak. A Zöld Pardon vezetősége azzal érvelt, hogy más, hasonló körülmények között működő fesztiválhelyszínek közül csak a Zöld Pardon nem kaphatott engedélyt, hiszen a
7.
Hajógyári szigeten működhet a Sziget fesztivál, illetve a Tabánban is működhetnek hasonló jellegű szórakozóhelyek. Ezen kívül az épületeiket ideiglenesen, 180 napnál rövidebb időre kívánták felállítani, tehát azok nem lettek volna engedélykötelesek (Zöld Pardon Blog, 2012b). A 193/2009. (IX. 15.) Kormányzati rendelet négy csoportba sorol minden építkezést: építési engedélyezési eljáráshoz kötött, egyszerűsített építési engedélyezési eljáráshoz kötött, bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető. Az 1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez azt írja elő, hogy „megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, ideiglenes jellegű, legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény; zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény” stb. nem engedélyköteles létesítménynek minősül (Complex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye, 2012). A Zöld Pardon ideiglenes jellegű, 150 napra tervezte az éves működését, amely kevesebb, mint a maximális érték, melyre vonatkozik a bekezdés többi része is. Tehát végső soron mégis felépülhetett volna a Zöld Pardon jogszabály szerint.
4 A munkálatok leállítása
A XI. kerületi önkormányzat a XII. kerületet jelölte ki a Zöld Pardon építésigazgatási, rendezvénytartási és működési engedélykérelmének vizsgálatára, majd a megbízott önkormányzat elutasította az építési engedély kiadását. A Zöld Pardon Kft. építéshatósági eljárást folytatott, mely során az a határozat született, hogy az engedély nélküli építési tevékenység és jogszabályi feltételek hiánya miatt el kell utasítani a kérelmet (Spirk, 2012a). Emellett a polgármesteri hivatal rendelkezett a bejelentés nélkül, szabálytalanul végzett építési munkák azonnali leállításáról is. Ennek ellenére azonban a Zöld Pardon építésén tovább dolgoztak, mert azt gondolták, hogy előbb-utóbb megkapják az engedélyeket. Így a faszerkezetes központi építmény második szintje is elkészült. Gond volt azzal is, hogy a csőfektetés során átfúrtak a Rákóczi híd lehajtója alatt és feltörték a szomszédos irodaház parkolóját, illetve a munkálatok során elvágták az Infopark kábelét. A Zöld Pardon vezetősége állította, hogy nem felelősek a kábel átvágásáért, mivel az nem szerepelt a közműtérképen (Zöld Pardon Blog, 2012c). Ugyanakkor a csatornafektetéshez, melyet állami területen kívántak véghezvinni, nem kértek engedélyt, így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. soron kívüli birtokvédelmi eljárást kért a XI. kerülettől. Végül rendőrök vetettek véget a további építési munkálatoknak (Spirk, 2012b). 8.
Váczi János, a XII. kerület alpolgármestere azt nyilatkozta, hogy a Zöld Pardon Kft. kilenc nappal a meghirdetett nyitónap előtt két cégen keresztül adta be a kérelmet, az önkormányzat pedig azonnal több, mint tíz pontban hiánypótlásra kérték őket. Ekkor az egyik cégük visszavonta a kérelmét és a Zöld Pardon vezetősége közölte, hogy mivel nem engedélyköteles az, amire először beadták az engedélykérelmet, mégsem adják be az engedélyt a pótlásokkal együtt. Ez valószínűleg a fentebb említett jogszabály miatt volt (Váczi, 2012). Ugyanakkor volt egy másik, nem visszavont kérelmük, melynek a megadására nem voltak meg a jogszabályi feltételek, ezért a kérelmet elutasította az önkormányzat és az építkezést leállították (Váczi, 2012). Ezt a kérelmet ugyanakkor egyik fórumon sem nevezik meg, tehát nem tudni, mi hiányzott a működéshez. A fenti jogszabályok értelmében mégis megépülhetett volna a Zöld Pardon, hacsak nem hiányzik a megfelelőségi tanúsítvány, a jóváhagyott műszaki specifikáció az építményszerkezettel kapcsolatban, vagy nem adja meg a terület tulajdonosa az építési engedélyt. Mivel erről a három tányezőről sehol nem esik szó, feltehetőleg nem ezek voltak a fő okozói az engedély visszatartásának.
5 A felépülést akadályozó konfrontációk és érdekek
Az Infopark üzemeltetője, az IVG Hungary Kft. ellenezte, hogy a Zöld Pardon a közelükben épüljön fel, mert a zaj az ottani cégeknek veszteséget okoz (MTI, 2012b). A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elküldte a szórakozóhely ügyében érintett önkormányzatoknak az Infopark vezetőségének levelét, melyben az áll, hogy a szórakozóhely működése káros lehet a magyar gazdaságra és a német-magyar gazdasági kapcsolatokra is, ugyanis nem kaptak előzetes értesítést a helyválasztásról sem az önkormányzattól, sem a Zöld Pardon tulajdonosaitól annak ellenére, hogy az Infoparkban jelentős német érdekeltségek bérelnek helyiséget, pl. T-Com, Lufthansa Systems. A német nagykövetség minden eszközt kész volt bevetni annak érdekében, hogy a magyar politika felfigyeljen erre a helyzetre és hogy tegyen ellene valamit (Spirk, 2012b). A zoning eredeti céljával megegyező ez a cél, hiszen az Infopark tulajdonosa attól kívánja megóvni a tulajdonát, hogy a környezetében lévő létesítmények elértéktelenítsék azt. Az elmélet eredetileg az önkormányzaton kívül az adott területen lakókat tartotta érintettnek, ugyanis nekik különlegesen nagy érdekük fűződik a saját közösségükhöz, ami több potyautas problémát küszöböl ki a közügyekben. Ez a legtöbbjüknek az, hogy az otthonuk a legnagyobb vagyoni tárgyuk, de legalábbis igen jelentős részét képezi a vagyonuknak amit nem tudnak diverzifikálni különböző területek között (Fischel, 2004). Az Infopark Magyarország egyik 9.
legjelentősebb irodakomplexuma 100 000 m2 bérbeadható területtel, 7000 dolgozó részére teremtve munkakörülményeket, több nagy cég is bérel irodát ott (Infopark Budapest, 2012), nagy értéket képvisel és a tulajdonosoknak fontos vagyoni értéket képvisel. Így nekik nagy érdekük van a közösségben, amelyben elhelyezkedik az Infopark, hiszen a környezettől is függ, hogy mennyire illusztris cégek fogják kibérelni az irodákat, mennyi lesz az irodák kihasználtsága stb. A tulajdonosok féltek, hogy elveszítik a legnagyobb eszközük értékét, azzal szemben, hogy növelnék azt. Ez arra motiválja a tulajdonosokat, hogy „tulajdonosi szavazók” legyenek, tehát a tulajdonuk minél jobb helyzetbehozásának megfelelően fognak szavazni a helyi választásokon, illetve ez esetben lobbitevékenységet folytatnak azzal kapcsolatban, hogy a cégeket potenciálisan elüldöző Zöld Pardon szórakozóhely ne a közelükben épüljön meg. Ennek érdekében a zömében német tulajdonú és német cégek által bérelt Infopark a Német Nagykövetség segítségével is üzent minisztériumi szerveknek. Az Infopark tulajdonosai tudták, hogy ha a dolgok rosszul alakulnak a szomszédságukban, egy olyan eszköz birtoklásába ragadnak bele, melyet költséges lenne fenntartani, eladni pedig csak áron alul lehetne. Ezért erőteljes pénzügyi és személyes érdekük, hogy odafigyeljenek a helyi önkormányzat földhasználati politikájára (Fischel, 2004). Az Infopark vezetőségével való konfrontáció március elején történt, ugyanakkor március végén kiderült, hogy a XI. kerület jegyzője érintett volt az eljárásban – a kerületnek 1%-os tulajdona van az ingatlant tulajdonló kft-ben-, ezért kizáratta magát az eljárásból és ennek következtében került a XII. kerület önkormányzatához az eljárás lefolytatása (Zöld Pardon Blog, 2012a). Újbuda Önkormányzata azt nyilatkozta, hogy nem ők az illetékes hatóság az üggyel kapcsolatban, hiszen a 12. kerületi önkormányzatnak adták át a hatósági döntések meghozatalának jogát amiatt, hogy a kerület érintett volt a területben, ahol megépült volna a szórakozóhely (Spirk, 2012b). Egyrészt az érdekeltség miatt így volt helyes eljárni, mert egyébként nem lehetett volna teljesen független döntést hozni, másrészt valószínűleg éltek is a lehetőséggel, hogy áthárítsák ennek az immár diplomáciai konfliktusnak a felelősségét egy másik szervezetre. A Zöld Pardon felépülése –amennyiben a zajszint zavaró mértéket ölt még a megfelelő szabályok betartása mellett is – csakugyan veszteséget okozhat, ám csak a 20 óra és a hajnali 5 óra közötti idősávban, mivel a szórakozóhelynek ebben az idősávban van engedélye üzemelni (Újbuda Önkormányzat, 2012a). Azonban feltehetőleg ekkor már nem sokan dolgoznának az Infopark épületeiben, tehát az érdemi munkaidőt csak kis mértékben zavarná a zaj. A másik zavaró tényező a szemetelés, az épületek rongálása lehet. Ezt 10.
természetesen viszonylag nehéz megakadályozni, hiszen a szórakozóhelyről kiáramló embereket nem lehet teljes mértékben ellenőrizni, hogy miként jutnak vissza otthonaikba. Ám különböző kiegészítő intézkedésekkel (több biztonsági őr állítása, a környező helyek megtiszítása a koncertek után, az esetleges károk megtérítésének felvállalása stb.) mérsékelni lehetne ezeket a gondokat. Ezen kívül azt is állítja a Zöld Pardon vezetősége, hogy levélben többször egyeztetett az Infopark ügyvezető igazgatójával, de ezek nem vezettek eredményre. Mint mondták, az igazgató kompromisszumképtelennek bizonyult és megakadályozta, hogy a Zöld Pardon által kihívott zajszakértő bejusson az épületbe hatósági jogköröket tulajdonítva magának. A fentebb felsorolt zavaró tényezők ellen a Zöld Pardon kész volt tenni, tehát igyekeztek az Infopark munkatársainak kényelmét szolgáló intézkedéseket tenni. Ezért a helyszín kialakításánál és berendezésénél számos újítást vittek véghez (Zöld Pardon Blog, 2012c). A nagyszínpadot az irodaházakkal ellentétesen tájolták, tehát a zaj elsősorban nem az irodákat érintette volna, a tánctér felett külön zajcsökkentő berendezést állítottak fel, speciális napi kedvezményeket biztosítottak volna a Zöld Pardon által kínált ételekből stb. A lehetőségeket az Infopark épületeivel egyeztetve igyekeznek folyamatosan bővíteni. A másik probléma a Zöld Pardon területének környékén a környezeti terhelés volt, melyet a szórakozóhely jelentett volna. A Zöld Pardon vezetősége mindent elkövet, hogy mentesítse a környéket ez alól, tehát ígéretük szerint külön ügyelnek a környék eddiginél biztonságosabbá tételére és a szennyezés csökkentésére. Ezen felül kulturális és szociális programokat is szeretnének megtartani, és bíznak benne, hogy az Infopark dolgozói is megtapasztalják a Zöld Pardon előnyeit (Zöld Pardon Blog, 2012c). A nyitást végül el kellett halasztani, mivel egy nappal a tervezett megnyitó előtt a hatóság küldött egy határozatot, melyben az állt, hogy a létesítmények, melyeket a Zöld Pardon telepíteni kívánt nem használhatóak. Ezek ugyanolyan létesítmények lettek volna, mint a bármelyik másik nyári fesztiválon, vásáron vagy céges rendezvényen alkalmazandók, melyek építési engedély nélkül felépíthetők (Zöld Pardon Blog, 2012a). Tehát elmondhatjuk, hogy a jogszabályok tekintetében nem volt gond a Zöld Pardon Kft. által benyújtott engedéllyel, ezen kívül a vezetőség mindent elkövetett, hogy az új hely mellett található Infoparkkal minél többször egyeztessen és közös megoldásra jussanak azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne úgy üzemelnie a Zöld Pardonnak, hogy ne zavarja az Infoparkban folyó munkát. Ez az oldal tehát úgy tűnik megtette a szükséges lépéseket. A 11. kerületi önkormányzat a Zöld Pardon Goldmann György téri helyéről való kitevését nem indokolta megfelelően megalapozott érvekkel, ugyanis nem érkeztek hozzájuk 11.
panaszbejelentések dokumentált módon, így a valódi ok, hogy miért kellett elköltöznie a Zöld Pardonnak, rejtve marad. Az Infopark vezetősége elutasító volt a kezdetektől azzal szemben, hogy a Zöld Pardon az irodák közelébe épüljön. Nem voltak hajlandóak érdemileg tárgyalni a szórakozóhely vezetőségével, így nem lehetett velük megegyezésre jutni. A Zöld Pardon odatelepítésének ügyét diplomáciai ügyként kezelték mint a magyar-német kapcsolatok egy megpróbáltatását, és valószínűleg ez vezetett ahhoz, hogy a megbízott 12. kerületi önkományzat visszakozott az engedélyek megadásával. Ezekre a problémákra megoldás lett volna, ha az érintett felek – a két önkormányzat, a Zöld Pardon vezetősége és az Infopark vezetősége- megbeszélik nyíltan egymással, hogy mit tartanak elfogadhatónak és megpróbálják közelíteni az álláspontjukat. Ez azonban nem így történt és a Zöld Pardon megnyitása még napjainkban is bizonytalan dolog. A zoning elmélet arra vonatkozik, hogy a telekkel rendelkező tulajdonosnak egy főbb hatósággal kell egyeztetnie azzal kapcsolatban, hogy mi lehet a telkén és mi nem. Ez esetben láthatjuk, hogy ennek a főbb hatóságnak, azaz az önkormányzatnak is több érdekcsoportnak kell megfelelnie, így nem biztos, hogy úgy fog eljárni, ahogy azt a törvény alapján kellene.
12.
Összefoglalás
A tanulmányom kérdése az volt, hogy vajon mi miatt hiúsult meg a Zöld Pardon megnyitása. A hipotézis szerint politikai nyomásra nem valósult meg a szórakozóhely a tervezett időpontban és nem a jogszabályok betartásával volt a gond. Arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg tényleg igaz a hipotézis, tehát a meghiúsulás hátterében a politikai érdekek álltak. További kérdések tárgya lehet a többi hasonló jellegű szórakozóhely és az adott önkormányzat viszonya.
13.
Idézett forrásmunkák
Complex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. (2009). 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről. Retrieved from http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900193.KOR Complex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. (2012). 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti műszaki dokumentációk tartalmáról. Complex. Retrieved from http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM Fischel, W. (1978). A property rights approach to municipal zoning. Land Economics, 54(1), 64-81. Retrieved from http://www.jstor.org/stable/10.2307/3146203 Fischel, W. (2000). Zoning and land use regulation. Encyclopedia of Law and Economics, 403-442. Retrieved from http://www.dartmouth.edu/~wfischel/Papers/WAF-zoning ELEpdf.pdf Fischel, W. (2004). An economic history of zoning and a cure for its exclusionary effects. Urban Studies, 41(2), 317-340. Retrieved from http://usj.sagepub.com/content/41/2/317.short Infopark Budapest. (2012). Infopark Budapest. Retrieved from http://www.infoparkbudapest.hu/ MTI. (2012a). Megkapta az engedélyt a ZP és a RIO. HVG. Retrieved a from http://hvg.hu/itthon/20110421_megkapta_engedelyt_zp_rio MTI. (2012b). A Zöld Pardon szerint minden szabályos. Retrieved b from index.hu/belfold/2012/04/14/a_zold_pardon_szerint_minden_szabalyos/ Origo. (2012). Már látszik a Zöld Pardon új helye. [origo]. Retrieved from http://origo.hu/itthon/20120308-mar-latszik-a-zold-pardon-uj-helye.html Spirk, J. (2012a). A Zöld Pardon az engedélyelutasítás ellenére is nyitni akar. Index. Retrieved a from index.hu/belfold/2012/04/18/elutasitottak_a_zold_pardon_engedelykerelmet/ Spirk, J. (2012b). A Zöld Pardon megépítette a Szeparét is. Index. Retrieved b from index.hu/belfold/2012/04/27/a_zold_pardon_megepitette_a_szeparet_is/ Váczi, J. (2012). Nincs pardon. Váczi János Blogja. Retrieved from http://vaczijanos.blog.hu/2012/04/19/nincs_pardon_7 Zöld Pardon Blog. (2012a). Mi történt a ZP-vel tavaly óta ? Zöld Pardon Blog. Retrieved a from zoldpardon.blog.hu/2012/04/24/mi_tortent_a_zp-vel_tavaly_ota#more4469849 Zöld Pardon Blog. (2012b). A Zöld Pardon közleménye - Nem ma nyit a Zöld Pardon. Budapest. Retrieved b from zoldpardon.blog.hu/2012/04/19/a_zold_pardon_kozlemenye
14.
Zöld Pardon Blog. (2012c). Közlemény (Infopark), 2012. április 14. Retrieved from http://zoldpardon.blog.hu/2012/04/14/kozlemeny_infopark_2012_aprilis_14 Újbuda Önkormányzat. (2012a). Rendezvény nyitvatartás. Budapest: Újbuda Önkormányzat. Újbuda Önkormányzat. (2012b). Tevékenyégre, működésre vonatkozó adatok. Retrieved from http://www.ujbuda.hu/page.php?template=tevekenyegre_mukodesre_vonatkozo_adatok
