1. A gyarmati alkotmányfejlődés

Angolok az újvilágban

- Spanyolország és Portugália az Újvilág jelentős részét felosztotta egymás között,
- Anglia, Franciaország számára északi területek maradtak,
- 1583 Új-Fundlandon első angol gyarmat létrejötte
- 1607 Virginia gyarmat lett (1 évvel az után, hogy a Virginai Társaság hajói kikötöttek a Chesapeak-öbölben),
- 1609 a társaság új alapítólevéllel (charter) szerveződött újjá

Mayflower-szerződés

- 1620. 41 puritán és családja a kiéleződött vallási ellentétek miatt felszállt a Mayflower hajóra, hogy Virginai északabbra fekvő része felé mentek,

- Mayflower-szerződés – új területen történő megtelepedés alapvető normái (amerikai történelem első jelentős dokumentuma, jogegyenlőség, közjó már a szerződésben is megjelent),
- Jakab király hű alattvalóiéként definiálva önmagukat vállalták, hogy új gyarmatot alapítanak „Virginia északi részén”,

Az észak-amerikai gyarmatok létrejötte

- 1629. puritánok által létrehozott Massachusetts-öböl Társaság telepeseinek érkezése (szintén jelentős állomás a gyarmatalapításban),
- John Winthrop (gyarmatosok vezetője) kormányzói tisztséget kapott,
- telepesek népképviseleti gyűlést hoztak létre, jelöltjeire kizárólag a puritán közösség tagjai szavazhattak,
- új hatalmi szervek működése, a puritán vezetők őslakosokkal és a vallási másként gondolkodókkal szembeni türelmetlenség ellentéteket okozott Massachusettsben is,
- 1635. Connecticut (elégedetlen telepesek hozták létre),
- 1636. Providence (Rhode Island) – Roger Williams, egykori plymounthi prédikátor hozta létre az általa indiánoktól megvásárolt területen,
- XVII. sz. királyi adományozás révén újabb és újabb gyarmatok jönnek létre (Maryland, New Hampshire, XVII. sz. második fele Észak- és Dél-Karolina),
- hollandokkal megvívott háború is újabb gyarmatot eredményezett - New York, New Jersey,
- 1681 Pennsylvania - William Penn királyi engedélyt és földterületet kapott a megalapításra
- 1701 Delaware – gyarmattá szerveződött a korábban svédek, hollandok által birtokolt terület,
- 1732 Georgia
- leendő ország, melyet hamarosan Amerikai Egyesült Államoknak neveznek - délen Florida, északon Új-Skócia, Vermont és Maine területe, nyugaton az indiánok lakta hatalmas vidék határolja

Gyarmati önkormányzatiság

- észak-amerikai angol gyarmatok többsége kezdetben (a charter alapján) gazdasági társaságként funkcionált,
- gyarmatosok felismerték önálló érdekeiket, és ugyanazon jogokat követelték, melyek egy angolt odahaza megilletnek – előtérbe került az önkormányzatiság igénye,
- Virginia Társaság követelte, hogy a kormányzó biztosítsa a telepesek számára a charter által rögzített politikai jogokat (elsősorban képviselőtestület létrehozását), a védje meg a magántulajdont, és tartsa tiszteletben a precedensjogot,
- a kormányzó végül összehívta a Polgárok Házának (House of Burgesses) nevezett testületet (virginiai angol telepesek)
- 1619. augusztus elején, 5 napon át tanácskoztak pénzügyekről, közerkölcsi kérdésekről, más közügyekről, és határozatot hoztak,

Koronagyarmatok

- a társaság új vezetése nem váltotta be a hozzá fűzött gazdasági reményeket, a céget nem tudta kivezetni a csődből,
- ezzel az indokkal az angol udvar felszámolta a Virginai Társaságot, visszavonta alapítólevelét, 1624 koronagyarmatként szervezte újjá Virginiát,
- az angol polgári forradalom, a brit polgári berendezkedés megszilárdulása után felerősödött a birodalom egységességének igénye,
- XVIII. sz-ra a gyarmatok többsége a király alá rendelt koronagyarmat volt,

Charterrel rendelkező gyarmatok

- Rhode Island, Connecticut – megtarthatták önkormányzatukat (chartered colony státus) – Massachusettstől elpártolt vallási irányzatok hívei alapították

Tulajdonosi kolóniák

- személyhez kötötten létrejött,
- Maryland – Cecil Calvert, azaz Lord Baltimore 1632-ben személyes adományként kapta meg, mint katolikus terület
- Pennsylvania - William Penn adományként jutott a területhez azzal a céllal, hogy a kvékereket letelepítse, és e vallási irányzattal kapcsolatos véres konfliktus lecsillapodjék,

A kormányzó

- a gyarmatok vezetője,
- a király nevezte ki őket – Maryland, Pennsylvania – adományos utódainak javaslatára, máshol szabad döntés alapján,
- kivétel: Rhode Island, Connecticut – választották, de pozícióját ő is királyi megerősítéssel foglalta el,
- Council a kormányzó tanácsadó jellegű testülete, egyszerre volt a kormány és a helyi igazságszolgáltatás csúcsszerve, tagjait - Rhode Island, Connecticut, Massachusetts - választotta, Maryland, Pennsylvania – tulajdonos nevezi ki, a gyarmatok többségében a király nevezte ki,

Törvényhozás a gyarmatokon

- valamennyi alapítólevélben szerepelt a telepesek képviseleti gyűlést hozhattak létre, mely helyi ügyekben dönt,
- 1619 Virginia Assembly, és ilyen gyűlés működött a többi gyarmaton is,
- a törvényhozó testületek kétkamarássá váltak (egykamarás maradt Pennsylvania, Delaware), a XVIII. sz-ra a Council betagozódott a törvényhozásba felsőházként, az alsóház (a tényleges „gyűlés”) választott képviselőkből állt,
- választójogot elsősorban a gyarmati gyűlések megválasztására - ingatlantulajdonhoz kötötték,
- a törvényhozó testület határozatait az angol Privy Council felülvizsgálta, érvénytelenítette,
- a telepesek képviseleti gyűlései helyi pénzügyi, hadügyi, igazgatási kérdésekben sem rendelkeztek önálló és kizárólagos döntési joggal,

Adóztatás és képviselet

- 1763. véget ért az angol-francia háború,
- a britek úgy vélték, hogy a birodalom fenntartásából a telepeseknek nagyobb részt kellene vállalniuk,
- a bevezetett adók és vámok nem jelentettek nagy terhet a telepeseknek
- telepesek elismerték, hogy a charterek biztosították a brit törvényhozás számára a gyarmati adókivetés jogát,
- azonban úgy vélték, hogy a Magna Chartáig visszavezethető tradíció és a korábbi gyarmati joggyakorlat megköveteli, hogy az adózók képviselőinek beleegyezési joga legyen e döntések meghozatalában (no taxation without representation),
- a háború utáni törvényeket megelőzően nem volt példa az önkényes adóztatásra, és a precedensjog szerint ezért a gyarmati képviselők megkérdezése, beleegyezése nélkül hozott rendelkezések érvénytelenek,
- hosszas politikai huzavona, brit kormányzat meghátrálása, újbóli erődemonstráció után tüntetésekre, egyéb megmozdulásokra került sor, pl.: bostoni teadélután (angol kereskedőknek igen nagy vagyoni kárt okozott),
- 1774 az angol kormány a károk megtérítéséig lezáratta a bostoni kikötőt, és hadihajókat vezényelt Új-Angliába,
- a parlament újjászervezte Massachusetts államrendszerét – új kormányzó kirendelése, királyhoz hű végrehajtó hatalom hivatalinak megerősítése, a Council a király által kijelölt testületté vált, a kormányzó megkapta azt a jogot is, hogy a birodalom nevében eljáró tisztviselőket és katonákat elvonja a helyi igazságszolgáltatás fennhatósága alól és angol bíróság elé utalja,
- szigorítottak a beszállásolási törvény normáin: a lakott magánházaknál is kötelező volt a brit katonaság elszállásolása,

Amerikai forradalom

- észak-amerikai gyarmatok kontinentális gyűlést hívtak össze (első kontinentális kongresszus) – a küldötte kinyilvánították az anyaország iránti hűségüket, határozottan visszautasították a brit vámintézkedéseket, és a lakosságot a brit áruk bojkottjának fenntartására szólították fel,
- 1775. április fegyveres összecsapás, megkezdődött az amerikai függetlenségi háború,
- ezt követően ült össze a második kontinentális kongresszus – elhatározta az egységes gyarmati hadsereg felállítását, 1776. július 4. a küldöttek aláírták a függetlenségi Nyilatkozatot, döntöttek a függetlenné vált egykori gyarmatok együttműködésének elveiről és szabályairól (1777. Konföderációs cikkelyek),

A tagállamok alkotmányai

- a hatalommegosztás elve szerint elkülönítve szabályozták a törvényhozó, végrehajtó és a bírói hatalom szervezetét, működését,
- törvényhozás kétkamarás (kivétel: New Hampshire, Pennsylvania), a felsőházat, és a képviselőházat a nép választotta (kivétel: Maryland, New York),

- választójog bővült – enyhítették a vagyoni cenzust, bár néhány államban az alsóház választásánál adócenzussal helyettesítették,
- a tagállamok végrehajtó hatalmát a kormányzó testesítette meg, aki már gyenge hatalmi jogosítványokkal bír, kötelezettségei viszont növekedtek,
- Pennsylvania – kormányzói feladatkört kollektív elnöki testület tölti be,
- további 8 államban a kormányzót a törvényhozó testület választotta (rendszerint mind2 háza),
- 4 állam volt, ahol a kormányzót a nép választotta,
- igazságszolgáltatás legfontosabb alapelve a függetlenség megvalósulhatott
- a tagállami bírói szervezet csúcsán a helyi legfelső bíróság (Supreme Court v. Supreme Tribunal) állt,
- bírák kinevezése: nép vagy törvényhozás, kormányzó (ilyen esetben a törvényhozás mind2 házának vagy legalábbis a felsőházának (szenátus) jóváhagyására volt szükség),

Szabadságjogok

- az egyes tagállami alkotmányoknak fontos eleme volt a polgárok jogainak deklarációja is, az államszervezet, és a hatalmi ágak szabályozásán kívül,
- ezeket a jegyzékek szerves részként csatlakoztak az alapokmányhoz,
- írásba lefektetve biztosították az adott területen élő (szabad) emberek alapvető jogait és szabadságait

2. Unió Észak-Amerikában

Gyarmatok együttműködése

- az észak-amerikai gyarmatok együttműködésének kérdése már a függetlenség kivívása előtt felmerült, egyes kolóniák bizonyos közös érdek mentén már korábban is összehangolták fellépésüket,
- XVII. sz. közepe Új-Anglia Konföderáció – New England gyarmatai hoztak létre az indiánokkal szemben;
- XVIII. sz. Benjamin Franklin uniós javaslata, brit kormányzat ellenállása miatt nem valósult meg,
- az első kontinentális gyűlésen is felmerült a közös állam megalkotásának gondolata, a konzervatív Joseph Galloway javaslata (koncepciójában nagyon sokban emlékeztetett Franklin elképzeléseire) a gyarmati küldöttek ellenkezése miatt bukott el,

Konföderációs cikkelyek

- 1777. november 15-én fogadták el a dokumentumot, amely lényegében az USA első alkotmányának is tekinthető
- mivel kimondta az Amerikai Egyesült Államok, int „örökös unió” (perpetual Union) létrejöttét,
- 1781. márciusában lépett hatályba egy elég hosszadalmas ratifikációs procedúra eredményeként,

Konföderációs korszak

- a konföderáció valójában együttműködést jelentett a tagállamok között,
- vállalták, hogy kölcsönösen támogatják és megvédelmezik egymást,
- együttműködnek a közjó és a szabadság biztosítása érdekében,
- nem jött létre központi végrehajtó és bírói szervezet,
- cikkelyek megváltoztatása valamennyi tagállam egyetértésével volt csak lehetséges,
- egyetlen szövetségi szerve a Kongresszus, melyben minden állam 1 szavazattal rendelkezett, 8 évig funkcionált, Territorial Ordinance, Northwest Ordinance -fontos határozatai, mely a még állammá nem szerveződött nyugati területekkel kapcsolatos problémák megoldását jelentették, Northwest Ordinance – az új államok érvényes létrejöttéhez előírta, hogy biztosítani kell az alapvető szabadságjogokat, a jogegyenlőséget, republikánus alkotmányt kell elfogadniuk,

Annapolisi értekezlet

- 2 föderalista politikus és gondolkodó - Alexander Hamilton, és James Madison - állt a cikkelyek alapjaiban megváltoztatni kívánó törekvések élére,
- 1786. szeptember javasolták egy általános konvenció összehívását Philadelphiában, Kongresszus elfogadta, de előírta, hogy a konvenció célja kizárólag a Konföderációs cikkelyek módosításának előkészítése lehet,

Philadelphiai konvenció

- a nagyobb államok képviselői kész tervvel érkeztek egy teljesen új alkotmány kidolgozásához, Virginia Plan – Edmund Randolph – lényege erős központi kormányzat létrehozása,
- kisebb államok jobbnak látták, ha ők is elkészítenek egy hasonló tervezetet – New Jersey Plan - William Paterson – sok tekintetben elfogadta Randolph javaslatait, így ez is tartalmazta a törvényhozás által választott nemzeti végrehajtó testületet, és szabályozta a szövetségi bírói hatalmat is, a kis államok ragaszkodtak az egyenlő kongresszusi képviselet elvéhez,

Az alkotmány elfogadása

- 1787. szeptember 17. a szöveg végső elfogadása – 42 küldöttből 39 aláírta az alkotmányt, ezt követően ratifikálásra megküldték a konvención részt vevő 12 államnak, valamint a távollévő Rhode Island-nek,
- Virgina, New York – állampolgári jogok deklarációjának hiánya miatt elég sokáig vonakodott az aláírástól, de végül elfogadták,
- utolsóként Észak-Karolina, és Rhode Island fogadta el az alapokmányt