Tanulásmódszertan beadandó

Mind map – – Gondolat, elme térkép

OE-KGK Hallgató neve: Klein Tamás 2012. Neptun kód: TD28IM

Tartalomjegyzék
1.Bevezetés 3
2. Az emberi agy 3
3. Miért használjunk Gondolattérképet? Mik az előnyei? 5
4.A gondolat térkép módszer és elkészítése 6
5. A gondolat térkép törvényei 8
6. Konklúzió 9
Forrás: 11

1.Bevezetés

A mai világban minden országnak különböző oktatási rendszerek léteznek. Van, amelyik hatékonyan és jól működik, van, amelyik kevésbé jól. Egy probléma viszont szinte minden oktatási rendszerben megtalálható. Ez a probléma pedig az, hogy az iskolákban tanulók egy dologgal nincsenek tisztában, mégpedig azzal, hogy hogyan kell hatékonyan tanulni, illetve gondolkodni. Véleményem szerint ez azért nem a tanulók, hanem az oktatási rendszer hibája, mert a mai pedagógia, nem használja azokat az igen hatékony módszereket, amelyek megkönnyítenék a tanulást. Az egyik ilyen módszer a Gondolat térképezés (Mind maping), amit a következő pár oldalon keresztül szeretnék tanulmányozni, kifejteni. Ez a módszer egy olyan gondolaton alapul, ami szerintem az egyik legfontosabb dolog ahhoz, hogy tanulni tudjunk, ez a gondolat pedig az, hogy „Nem ismerjük a saját agyunkat”. Hosszú évek kutatásai bebizonyították, hogy agyunknak csupán a töredékét használjuk. Ha agyunkat jobban megismernénk, akkor a tanulás és a gondolkodás is hatékonyabban menne. Fenti gondolataimat a legjobban összefoglalni Tony Buzan mondatával lehetne: „Your Brain is like a sleeping giant”, ami annyit tesz „Agyunk olyan, mint egy alvó óriás”. A következőkben nem csak a Tony Buzan által kifejlesztett módszert fogjuk megismerni, hanem magának az emberi agyról is szó fog esni.

2. Az emberi agy

Az ember nem is gondolná, hogy milyen eszközzel rendelkezik. A súlya és mérete ugyan nem nagy, de mégis több ezerszer nagyobb teljesítményre képes, mint a világ legnagyobb teljesítményű számítógépe, azaz a világ legnagyobb teljesítményű számítógépének tulajdonosai vagyunk. Az embernek körülbelül 10 billiós nagyságrendű agysejttel rendelkezik, ezek közül 100 milliárd aktív idegsejt, és 900 milliárd egyéb, agysejt, ami „összeköti”, táplálja és szigeteli az aktív sejteket. Ebből is látszik, hogy az ember élete során agyának milyen kevés részét is használja. Az idegsejtek nyúlványait dendritek és axonok kötik össze, amit más néven idegrostoknak hívnunk. Az elemek szinapszisokban, két neuron közötti kapcsolat, találkoznak össze, ahol kémiai anyagok segítenek az átvitelben. Minden egyes új beérkezett információ elektromos impulzussá alakul, majd ilyen formákban kerül át más sejtekhez, és a test más részeibe. Ezek azok a dolgok, amit az agyról általánosan tudni kell, ahhoz, hogy egy kis fogalma legyen az embernek, hogy hogyan is működik. Most nézzük meg, hogy milyen részekből is áll az agy. Két féle módszer szerint vizsgálhatjuk az agyat, az egyik, hogy két féltekére bontjuk, a másik, hogy szintekre bontjuk. Vizsgáljuk először szintek szerint. Az agyat négy különböző szintre, négy egymástól elkülöníthető agyra bonthatjuk, alulról felfele haladva:

1. Az agy szintjei

Agytörzs (Ösztönös agy): Ez a nyakhoz közel található rész, majdnem azonos egy bármilyen hüllő, vagy madár agyával, ezért „hüllő agynak” is hívják. Ez a test számos fontos funkcióját irányítja, mint például a légzés.

Öreg emlősagy (érzelmi agy): Ez hasonlít más emlősök agyához. Ez vezérli érzelmeinket és kulcsszerepe van az emlékezésben.

Agykéreg (cortex): Legfelül található, amely a gondolkodásért, látásért, hallásért felel illetve alkotásra használunk.

Kisagy: Hívjuk negyedik agynak is, nincs a képen illusztrálva.

A másik módszer, amikor az agyat két, egymással harmonikusan működő oldalra osztjuk:

Bal „lexikális” agyfélteke: beszéd, írás, olvasás, számolás, logika, elemzés, listázás, részletek, sorbarendezés

Jobb „vizuális” agyfélteke: képzeletek, színek, dimenziók, tér-vizuális ingerek, muzikalitás, egészleges-felfogás

Egyes kutatások arra jutottak, hogy léteznek bal- illetve jobbféltekés emberek, ez azonban nem teljesen igaz. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy vannak olyan emberek, akik agyuk bal és vannak olyanok, akik jobbféltekéjüket használják, pedig megvan a lehetőségük arra, hogy mind a két agyféltekét használják. Legtöbbünk viszont nem tanulta meg az egész agy használatát, holott ez rejti a kulcsát a hatékony tanulásnak és eredményesebb gondolkodásnak

3. Miért használjunk Gondolattérképet? Mik az előnyei?

Sajnos még ma is azt hisszük, hogy a gyors és hatékony tanulás kulcsa a (lineáris) jegyzetelésben rejlik. Kiderült, hogy ha a jegyzetelés elavult módszerét használjuk, sajnos sok esetben nem fogjuk tudni előhívni a fontos információt, amikor szükségünk van rá. Az alapvető hiba az, hogy nem az agy működésének megfelelő módon próbálunk jegyzetelni, nincsen azzal összhangban. Habár sokáig azt hitték, hogy az agy lineáris és sorokban, vagy oszlopokban tárolja az információt, ma már tudjuk, hogy ez nem így van. Az agy, faág-szerű dendritekben, azaz mintázatokban és asszociációkban tárolja. Éppen ezért, ha a saját emlékezeti módszereit használjuk fel, akkor könnyebben és gyorsabban fogunk tanulni. Egy másik ok, ami miatt a hagyományos jegyzetelés nem alkalmas a tanulásra az az agyunkban található limbikus rendszer működése. Ez a rendszer az ösztönös viselkedéseinket felügyeli és irányítja. A limbikus rendszer fél mindentől, ami átláthatatlan és strukturálatlan, azaz pontosan olyan, mint a lineáris jegyzetelés. A tanulási folyamat egészen addig blokkolva lesz, ameddig nem rendszerezzük a tanulni valót. Hogy mi erre a legjobb megoldás? Készítsünk Gondolat, vagy elme térképet! Az elme térképpel egy oldalon, össze tudunk foglalni minden fontos információt, ami által, a limbikus rendszer megnyugszik és kezdetét veheti a hatékony tanulási folyamat. A gondolat térkép nem csak azért előnyös, mert, a limbikus rendszert megnyugtatja, hanem azért is, mert ha az elméleti és a gyakorlati tanulást szétválasztjuk, az ember figyelme lankad, a tanulás hatékonysága csökken. A gondolat térkép viszont, kimeríti az elméleti és a gyakorlati tanulás fogalmát is, mert vizuálisan is ábrázoljuk, amit meg kell tanulnunk, nincs ennél jobb módszer a tanulandó szöveg struktúrájának megjelenítésére.

4.A gondolat térkép módszer és elkészítése

A gondolat térképet egy olyan grafikai technika, amely utat nyit az agy lehetősének kihasználásához, alkalmazható az emberi tevékenység bármely területén, ahol tanulásra, vagy tiszta gondolkodásra van szükség.

A gondolat térkép elkészítése nem okoz nagy nehézséget, könnyen megtanulható. Első lépésként, képzeljük el úgy az agysejteket, mint fákat, amelyeknek törzse a központi téma és az információkat ágaikban tárolják. Második lépésként ezt ábrázoljuk egy papíron, ugyan ilyen fa alakú formában úgy, hogy a téma kulcspontjai legyenek a fa ágai. Az első téma amit leírunk legyen a fő téma és ezt a papír közepén helyezzük el és ebből ágazzanak szét a fent említett kulcspontok. Ügyeljünk arra, hogy csak az elegendő információt, azaz egyetlen szót és/vagy szimbólumot helyezzünk minden olyan pontra, amit később majd elő akarunk hívni. Az is fontos, hogy a kapcsolódó pontokat illesszük egyazon főághoz, ezek alágként fognak megjelenni az ábránkon. Az összetartozó témákhoz, célszerű azonos színű, ceruzát, vagy filcet használni, ez is elősegíti a megjegyzést. A színek mellett rajzoljunk annyi ábrát és szimbólumot, amennyit tudunk, hogy vizuálisan is asszociálni tudjunk a megtanulandó anyagra. Amikor ezzel végeztünk és minden ágat kiegészítettünk, akkor lássuk el őket különböző színű határokkal. Amikor ezzel is készen vagyunk, kezdjük el áttanulmányozni a tananyagot úgy, hogy közben folyamatosan kiegészítjük a gondolat térképet. El is készültünk a gondolat térképpel, hogy lássuk is, hogyan kell kinéznie egy elme térképnek, nézzük egy Nancy Marguiles – Mapping Innerspace című könyvéből kölcsönzött képet:

Jól látható a képen, hogy a fő téma, jelen esetben a „Tanulási módszer”, a középpontban van, minden altémának van egy főága, minden fogalmat egyszerű szavak jellemeznek, nincs túl bonyolítva, és ahol lehetséges, minden fogalomhoz tartozik egy kép, vagy szimbólum. Láthatjuk, hogy az ilyen módszerrel tényleg csak a lényeget vetjük papírra és jobban látjuk a dolgok egymással való összefüggését.

5. A gondolat térkép törvényei

Mint mindennek a gondolat térképnek is vannak szabályai, törvényei, amit jó betartani, főleg eleinte, mert ha eltérünk a jól bevált szabályoktól, akkor csökkenhet az eljárás hatékonysága. A törvények 16 pontba vannak foglalva:
1. A rend nem jelent merevséget, a szabadság nem egyenlő a káosszal.
2. Fektetve legyen a papír előttünk – vizuális mezőnknek ez felel meg, az állított lap a listázásos jegyzetelésnek es megjegyzésnek való!
3. Központi kép hordozza a fő témát - automatikusan fixál a szem es az agy a központra, figyelmet kelt. Szót is lehet képpé tenni.
4. A nagyobb ágak a központba kapcsolódnak, es a nagyobb témákat jelzik.
5. Csak egy kulcsszó kerüljön egy vonalra – szabaddá teszi a további asszociációkat, es nem folyik egybe a sok szó!
6. Nyomtatott betűket használjunk vonalra írva – a nyomtatott betű képként tud tárolódni!
7. A szónak megfelelő hosszúságú legyen a vonal tisztaságot, rendet jelent!
8. Kevéssé ferdén legyenek a szavak, abrak (max. 45 fok), hogy ne kelljen silabizálni!
9. A központi vonalak vastagabbak legyenek (ha később kiderül, hogy valami fontos, es a periférián van, vastagítva fontossá tehető)!
10.Határok ölelhetik körül a nagyobb ágakat (mint a felhők, formájuk emlékeztető lehet)
11. Használjunk minél több képet és színt! A képek tiszták legyenek (külső tisztaság, belső tisztasághoz vezet)!
12.Változó nagyságok, dimenziók segítik a hangsúlyozást.
13.A szervezett és megfelelő térközök teszik átláthatóvá és érthetővé a térképet.
14.A kódok időmegtakarítást jelentenek, a nyilak vezetik a szemet, irányt adnak a gondolatoknak.
15.A hierarchikus elrendezés logikai rendet teremt.
16.Számokat is lehet alkalmazni, ha sorba kell rendezni a témákat.

6. Konklúzió

A módszer legnagyobb előnye az, hogy tényleg minden területen lehet használni, ahol valamit meg kell tanulni. Olvastam, hogy ez a módszer megjelent a felsőoktatásban és egyre sűrűbben alkalmazzák menedzserképzéseknél, illetve a bonyolult mérnöki könyvek megtanulásánál. Sikeresen alkalmazták tanulási zavarral küszködő emberek, ennek a módszernek a segítségével képesek leküzdeni azt és felzárkózni a többi emberhez. Ebből az látszik, hogy a módszer igen hatásos és valószínűleg ki is fogom próbálni. Remélem, hogy felkarolják ezt a módszert és bevezetik az oktatási rendszerbe, mert ez hatalmas előnyt jelentene azoknak, akik e módszert megtanulva kezdenének bele tanulmányaikba.

Forrás:

Christian Grüning – Az eredményes tanulás titka
Gordon Dryden és Dr. Jeanette Vos – A tanulás forradalma
Gyarmati Tünde – Gondolat térkép
Oroszlány Péter – Tanulásmódszertan
Kata János – Tanulástechnika
-----------------------
ÓBUDAI EGYETEM
Keleti Károly Gazdasági Kar